Rövid összegző tanulmányunkban a fent nevezett téma kapcsán az ukrajnai magyar és ukrán valamint orosz nyelvű elektronikus sajtóban megjelent írások vizsgálatára, bemutatására és nyomon követésére vállalkoztunk. Kutatásunk elsődleges célja az volt, hogy egyfajta metszetet nyújtsunk Magyarország, az ukrán-magyar viszony és ezen belül a kárpátaljai magyarság témájának kárpátaljai sajtóban való megjelenéséről.
A tartalomelemzés és az értelmező szövegfeldolgozás során a manifesztált és látens tartalmak feltárására törekedtünk. A részben pragmatikus, részben szemantikai tartalomelemzés során a szerint különböztettük meg a vizsgált adatokat, hogy azok milyen üzenetet közvetítenek a befogadók felé, s arra a kérdésre is igyekeztünk választ találni, hogy mindez milyen hatást válthat ki a gyakorlatban. A módszer alkalmazása során többek között a különböző szavak, szófordulatok előfordulásának gyakoriságából és azok kapcsolataiból igyekeztünk levonni következtetéseinket, továbbá azt vizsgáltuk, hogy a különböző – általunk felállított – kategóriák között, hogyan oszlanak meg a kutatás szempontjából releváns témát említő cikkek.
A kiválasztott cikkek műfaji besorolása során az alábbi kategóriákat alakítottuk ki: hír, kommentár, közlemény, publicisztika, interjú-riport, tudósítás. Tájékoztató jellegű írásnak tekintettünk minden hír- (közérdekű, fontos, tömör, információt tartalmazó), közlemény- (közérdekű információt tartalmazó) és a tudósítás (pontos, tárgyilagos, tényszerű) kategóriákba bekerült egységet. Külön besorolásba kerültek az interjúk és riportok (személyes megnyilatkozások, párbeszéd formájában történő információnyújtás, vagy a megtörtént esemény leírásában több résztvevő megszólalását). A publicisztika kategóriába került minden cikk, kommentár, glossza, jegyzet, kritika, olvasói levél.
A választott téma sajtóképének jellemezéséhez a következő hírközlőket vizsgáltuk: Kárpátalja – közéleti hetilap, a lapot a Kárpátalja Kft. alapította és saját terjesztőhálózatán keresztül juttatja el az olvasókhoz. Hetente egyszer, A3-as formátumban 16 oldalon, csütörtökönként jelenik meg. A legnagyobb példányszámú hetilap Kárpátalján, melyet a KMKSZ lapjaként tartanak számon. Az internetes változat címe: www.karpataljalap.net (hetente egyszer frissítik).
Kárpáti Igaz Szó (az igazi) (zöld) – országos közéleti lap. A lap a Kárpáti Igaz Szó (fekete) – kiválásából jött létre. Postai hálózaton keresztül terjesztik. Megjelenik hetente háromszor: keddi, csütörtöki, szombati napokon. Az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség lapjaként tartják számon. Az internetes változat címe: www.kiszo.hhrf.org/ (hetente többször frissítik).
www.ua-reporter.com – ungvári hitportál, orosz, ukrán és angol nyelven érhető el (a különböző nyelveken nem minden esetben egyezik a tartalom). A mérsékelten ukrán nemzeti irányultságú portálok egyike. Szinte napi rendszerességgel jelennek meg rajta magyar vonatkozású cikkek. Saját írásaik száma elenyésző, első sorban orosz és ukrán portáloktól vesznek át anyagokat. (naponta frissítik)
www.zakarpattya.net.ua – ungvári hírportál, ukrán nyelven érhető el. Elsősorban Kárpátalja politikai, gazdasági és kulturális életéről közöl híreket. A hírgyűjtő oldalnak saját írásai ritkán fordulnak elő, leggyakrabban ungvári újságírók, publicisták írásait és más ukrán oldalakon vagy lapokban megjelent anyagokat teszik közzé. (naponta frissítik)
A vizsgált híroldalak összetételére jellemző hogy kül- és belpolitikai hírekkel egyaránt foglalkoznak. A kutatás során az egyes cikkeket tekintettük vizsgálati egységnek. Az elemzési technika segítségével a szövegek mennyiségi és minőségi analizálását végeztük el, összesen 120 publikáció képezte vizsgálat tárgyát. Laponkénti megoszlásuk számát az alábbi diagram szemlélteti:
A megvizsgált publikációkat tematikailag öt fő kategóriába soroltuk: az első kategóriába azokat a cikkeket, írásokat csoportosítottuk, melyek Magyarország gazdasági helyzetével valamint Magyarország és az EU viszonyával foglalkoztak. A második kategóriába azok kerültek, melyek az ukrán-magyar viszonyt tárgyalták, a harmadikba azok az írásokat soroltuk, melyek a kettős állampolgárság témakörével foglalkoztak, a negyedikbe a magyar belpolitikai viszonyokat tárgyaló írások kerültek, az ötödik kategóriába azokat az írásokat soroltuk be melyek a magyarországi külképviseletek tevékenységét, konzulok nyilatkozatait, interjúkat, stb. tárgyalták.
A vizsgált időszakban mind a magyar, mind az ukrán és orosz nyelvű megvizsgált portálokon túlsúlyban voltak azok az írások, melyek Magyarország gazdasági helyzetével valamint Magyarország és az EU viszonyrendszerével foglalkoztak: összesen 41 írás jelent meg a témában, ebből 17 az ua-reporter.com oldalán, 13 a Kárpáti Igaz Szó, 10 a zakarpattya.net.ua és 1 a Kárpátalja hetilap internetes oldalán. A témában megjelent cikkek nagy része negatívan értékelte és élesen bírálta a magyar kormányt az EU-s konfliktusok kapcsán. Az ukrán és orosz nyelvű oldalakon a következő című írások jelentek meg: „ Az EU szankciókat vezetett be Magyarországgal szemben”, „Magyarország és az EU: az ideológiai konfrontáció örökös története”, „Magyar nacionalisták EU-s zászlót égettek”, „Az Európai Bizottság pert indított Magyarország ellen, mert az nem tartotta be az uniós szerződést”, „Magyarországot kizárhatják az EU-ból”, „Miért vált Magyarország kegyvesztetté Brüsszelben?”, „Magyarország térdre rogyott az IMF előtt”, stb. A magyar nyelvű sajtótermékek közül a Kárpáti Igaz Szó is jelentetett meg negatív hangvételű írásokat a témában, pl. a „Magyarország magára maradt?” című összefoglaló írásában a következőket olvashatjuk: „A magyarországi és a külföldi sajtó egyaránt nagy figyelmet fordít az Orbán Viktor vezette kormány ténykedésére. A tudósításokból, elemzésekből kiderül, hogy Magyarország nem csupán pénzügyi, hanem politikai és erkölcsi válságba is került. Ennek felismeréséhez a forint mélyrepülése, a január másodikai százezres budapesti tüntetés, az ország bóvli szintre való visszaminősítése ismeretében nem kell különösebb szakértelem.” (http://kiszo.hhrf.org/?module=news&target=get&id=7633).
A második kategóriába az ukrán-magyar viszonyt tárgyaló írások kerültek. A témában összesen 20 írás jelent meg, ebből 11 ukrán illetve orosz nyelven, 9 pedig magyar nyelven. Az ukrán-magyar viszony a decemberben tartott Magyar–Ukrán Kisebbségi Kormányközi Vegyes Bizottság ülése kapcsán vált sajtótémává. A témában megjelent írások 90%-a negatív hangvételű volt. Mind az ukrán és orosz, mind a magyar nyelven megjelent cikkekben arról olvashatunk, hogy a vegyes bizottsági ülés meglehetősen eredménytelen volt, ahol nem sikerült egymáshoz közelíteni az álláspontokat.
Néhány példa: „Az előzetes egyeztetések ellenére az ülés úgy zajlott, mint az efféle tanácskozások általában: a magyar fél küzdött azért, hogy a kárpátaljai magyarság számára pozitív momentumok is bekerülhessenek a vegyes bizottság ajánlásait tartalmazó jegyzőkönyvbe, az ukránok viszont minden erejükkel ellenálltak ennek a törekvésnek. Így a tárgyalások légköre olyan volt, amilyen egy szovjet–amerikai diplomáciai csatáé lehetett a hidegháború idején.”…” A testület mindig is arra volt jó, hogy fel lehessen vetni a kisebbségeket érintő témákat, illetve le lehessen mérni, hogy az éppen hivatalban lévő ukrán államhatalom mennyire ellenséges a kárpátaljai magyarság kezdeményezéseivel szemben. A mostani tárgyaláson teljesen irracionális merevséget tapasztaltam, hiszen például a magyar többségű választókörzet ügyét annak ellenére nem voltak hajlandóak szerepeltetni a jegyzőkönyvben az ukrán csinovnyikok, hogy erről nemrég pozitív értelemben nyilatkoztak náluk jóval magasabb szintű vezetők. Tehát a legfelső alatti szintű ukrán állami hivatalnokok zsigeri magyarellenessége volt az, ami egyértelműen megnyilvánult ebben az esetben” –– értékelte az ülést Kovács Miklós a KMKSZ elnöke a Kárpátalja hetilapban. (http://karpataljalap.net/cikkek/2011-12-23/nem-irtak-ala-jegyzokonyvet.php)
A Kárpáti Igaz Szónak Jurij Muska, Ukrajna magyarországi nagykövete a következőket nyilatkozta az ülés kapcsán „Ukrán részről javasoltuk, adják vissza az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetségnek azt a jogát, hogy tagságának garancialevelet állíthasson ki a könnyített magyarországi vízumszerzés céljából. Leszögezném: mi nem szeretnénk beavatkozni a magyar kormány ügyeibe, ám azt nem engedhetjük meg, hogy bárki is különbséget tegyen az ukrán állampolgárok körében. Az egyenjogúság alapelvét helyezzük előtérbe, az megengedhetetlen, hogy édes- és mostohagyerekekre osszák az ukrajnai magyar közösséget. Méltánytalan az a gyakorlat, hogy az egyiknek valami szabad, a másiknak nem.” (http://kiszo.hhrf.org/?module=news&target=get&id=7477)
A vegyes bizottsági ülés kapcsán az ukrán portálokon jóval élesebb bírálatok fogalmazódtak meg. Számos publicisztikai írás látott napvilágot, melyben elfogadhatatlannak tartják a magyar fél azon követelését, mely a Tisza-melléki járás létrehozására és a magyar többségű választási körzet kialakítására vonatkozott. Az ua-reporter.com három cikket is közzétett a témában: „Ukrajna nemet mondott az önálló magyar járás létrehozására Kárpátalján”, „A magyarok autonómiája föderalizmushoz vezethet”, „Volodimir Feszenko:”Magyarország továbbra is ukrán területekre tart igényt”” címmel jelentek meg ezen írások. Az írások címéből is kitűnik, hogy Kárpátalján egy önálló magyar járás létrehozását úgy értelmezték, mint szeparatista törekvést, mely veszélyt jelenthet Ukrajna területi egységére. Az „Ukrajna nemet mondott az önálló magyar járás létrehozására Kárpátalján” című írásban Volodimir Martin a következőket írta: „Nyilvánvaló, hogy Kijevben úgy gondolják, hogy a mintegy 150.000 ukrajnai magyar – túl kevés ahhoz, hogy a politikailag vihart kavarjon, és ezért szemet huny a szomszédos Magyarország tevékenysége felett, amelyet Budapest a határon túli magyarok védelmében fejt ki, jóllehet ezt egyes szomszédai a belügyeikbe történő beavatkozásnak tekintik. A szerző élesen bírálta a magyar kormány határon túli politikáját és a Tisza-melléki járás ügyét. „ Lényeges, hogy – Kárpátalja soknemzetiségű tájegység, ebből kifolyólag létrehozni egy territoriális/járási- adminisztratív egységet csak a magyarok részére igazságtalan lenne a többi nemzeti kisebbség végett (akik mellesleg ugyanígy követelhetnék a „saját” körzeteiket), az pedig, hogy átrajzolódjanak a terület határvonalai nemzeti kisebbségek alapján – teljesen megengedhetetlen. Végtére is nem lehet nem figyelembe venni azt lehetőséget, hogy az ilyen formációk a szeparatizmus kialakulásához vezethetnek. – fogalmazott a szerző. Feszenko szerint pedig Magyarország durva nyomást gyakorol Ukrajnára nemzetiségi kérdésekben, s Magyarország követelése, mely a magyar autonómia létrehozására irányul az „ukrán Kárpátalján”, egyenesen ellentmond Ukrajna államszerkezetének. Volodimir Feszenko megjegyezte továbbá azt is: „ez veszélyes incidens, amely a Magyarországon belüli helyzetet tükrözi, ahol meglehetősen keményen, olykor agresszíven cselekvő jobboldali erők kerültek hatalomra”.
„Az ukrán problémák budapesti csomója” címmel tette közzé a zakarpattya.net.ua Bohdan Cservak, a vegyes bizottság egyik tagjának írását, melyben élesen bírálja a magyar felet követelései miatt. A szerző szerint „az ukrajnai magyarok mind Ukrajnában, mind annak határain túl legalább két, az ukrán állam számára elfogadhatatlan követelést fogalmaznak meg: különálló közigazgatási egység – magyar járás – létrehozása Kárpátalja területén, illetve a magyarok preferálása a választásokon, többek között Ukrajna Legfelsőbb Tanácsába is. Magyarország teljes mértékben támogatja ezt, nem csak bizonyos politikai körök, hanem a magyar kormány és a parlament is. Ez a támogatás más, Ukrajna szuverenitására rendkívül veszélyes magyar „kezdeményezéseket” is stimulál. Ilyen a magyar honfoglalás 1100. évfordulójára állított emlékmű a Vereckei-hágón, vagyis ukrán területen, és éppen azon a helyen, ahol a Kárpáti Szics katonái harcoltak a magyar fasisztákkal. Magyar nemzeti lobogók kifüggesztése kárpátaljai állami intézményeken. Ráadásul pedig a magyar himnusz eljátszása a helyi tanácsok ülésein, a kettős állampolgárság bevezetése stb.” (http://zakarpattya.net.ua/News/91324-Budapeshtskyi-vuzol-ukrainskykh-problem)
A harmadik csoportba azokat az írásokat soroltuk, melyek a kettős állampolgárság témakörével foglalkoztak a vizsgált periódusban. Összesen 26 cikk foglalkozott a témával, ebből 15 ukrán és orosz nyelven, 11 magyar nyelven jelent meg. A kettős állampolgárság kérdése Ukrajnában, az utóbbi másfél évben a felkapott témák egyikének számít. A kettős állampolgárságot lehetővé tevő Magyarországot azóta revizionista országként festik le, amely Nagy-Magyarország visszaállítására törekszik, elősegíti és támogatja a kárpátaljai magyarok szeparatista törekvéseit, veszélyt jelentve ezáltal Ukrajna területi egységére.
Mind a négy vizsgált portálon beszámoltak arról, hogy az elmúlt egy évben zökkenőmentesen zajlott az állampolgársági kérelmek befogadása és megközelítőleg százezer határon túli magyar vette fel a magyar állampolgárságot. „Az elmúlt évben 103 ezer határon túli magyar vette fel a magyar állampolgárságot.”címmel tett közzé rövid összefoglalót a zakarpattya.net.ua. Az írásban idéznek Semjén Zsolt sajtótájékoztatóján elhangzottakról, melyben kiemelték, hogy „a miniszterelnök helyettes elismerte, hogy Ukrajnából is számos állampolgársági kérelem érkezett, azonban mivel Ukrajna nem ismeri el a kettős állampolgárságot problémás a helyzet”. (http://zakarpattya.net.ua/News/91661-Uhorske-hromadianstvo-torik-otrymalo-103-tysiachi-zakordonnykh-uhortsiv) Hasonló cikk jelent meg az ua-reporter.com oldalán is.
A zakrpattya.net.ua egy másik írást is közzétett a kettős állampolgárságról: „Ukrajna-Magyarország: a kettős állampolgárság ára” címmel. A hosszabb terjedelmű írásban arról olvashatunk, hogy mégsem ingyenes az egyszerűsített honosítás, hisz a szükséges dokumentumok beszerzésének anyagi vonzata van. Az írás végén arra is kitérnek, hogy sokan elmarasztalónak tartják, hogy a kettős állampolgárok ügyében az ukrán kormány mindeddig nem lépett fel kellő határozottsággal, annak ellenére, hogy számos politológus, politikus és szakértő régóta a nemzetbiztonsági veszélyre figyelmeztet. A cikkben kiemelik Olekszandr Szacsko a Kárpátaljai Ukrán Nacionalista Kongresszus elnökének a felhívását. Szacsko véleménye szerint, a Kárpátaljai etnikai magyarokat politikai célokra használhatják. Felhívásában megerősíti, hogy néhány 10 ezer magyar már rendelkezik magyar személyigazolvánnyal. Szerinte ez a tendencia aggasztó és a belügyi szerveknek nagyobb figyelmet kellene rá fordítani. Leszögezi, hogy a KUN nem egyszer fordult már az SZBU-hoz a helyzet tisztázása érdekében. „Választ viszont nem kaptunk”,- állítja a KUN megyei elnöke. Olekszandr Szacsko meg van győződve arról, hogy Ukrajnának jobban ellen kell állnia a szomszédos országok expanzív politikájának, különösen Magyarország viselkedését Kárpátalja felé.
Szintén mind a négy vizsgált sajtóorgánum jelentetett meg írásokat a magyar választójogi törvény módosítása kapcsán. A Kárpátalja hetilap az MTI-re hivatkozva rövid összefoglaló írást tett közzé a témában „Egy szavazatuk lesz a határon túli magyaroknak” címmel. „Karácsony előtti utolsó ülésnapján, december 23-án az Országgyűlés elfogadta az új választási törvényt. A jogszabály értelmében a következő általános választás eredményeként 199 tagú lesz az Országgyűlés. A vegyes választási rendszer egyfordulóssá alakul, a győztes egyéni jelölt után is jár majd töredékszavazat, a határon túli magyar állampolgárok pedig egyéni jelöltekre nem, csak pártlistára szavazhatnak….. A határon túli magyar állampolgárok szavazati jogot kapnak, de a magyarországi lakóhellyel nem rendelkezők csak pártlistára szavazhatnak.”- olvasható az összefoglalóban. (http://karpataljalap.net/cikkek/2011-12-30/egy-szavazatuk-lesz-a-hataron-tuli-magyaroknak.php)
A Kárpáti Igaz Szó „Keveset számít a külhoniak voksa” címmel tette közzé egyik ilyen írását egy a Népszavában megjelent elemzésre hivatkozva. „Felmérések szerint a külhoniak ottani szavazási hajlandósága, aktivitása még a magyarországi szintet sem érte el az utóbbi években. Sőt, egy, a HVG megbízásából készült erdélyi felmérés azt mutatta, hogy a lakosság fele nem kívánja igényelni a magyar állampolgárságot, és azok közül, akik igénylik, csupán 41 százalék élne választójogával. Ezt figyelembe véve kevesebb, mint százezer új szavazóval lehet számolni, ám nekik csak „fél” voksuk lesz, hiszen egyéni jelöltekre nem, csak pártlistákra szavazhatnak majd. Így a 199 magyarországi képviselőből egyébként is csak a listán bejutó 93 jelölt sorsába lehet beleszólásuk. Ez nemhogy nem nagy szám, hanem egészen lesújtó az Orbán-kormány számára, amelynek rá kell döbbennie, hogy a végváraknak hitt külhoni erődítmények is homokra épültek.”- olvasható a cikkben.
(http://kiszo.hhrf.org/?module=news&target=get&id=7904)
A zakarpattya.net.ua és az ua-reporter.com rövid összefoglalót tett közzé a magyar választási törvény módosításáról, melyben arról számoltak be, hogy a kettős állampolgárságot megszerző határon túli magyarok is szavazati joggal rendelkezhetnek a magyar országgyűlési választásokon. Az írás végén kiemelték, hogy a magyar törvénnyel kapcsolatban az ukrán kormányzat részéről semmilyen reakció nem fogalmazódott meg. (http://ua-reporter.com/novosti/111241; http://zakarpattya.net.ua/News/91039-Na-Zakarpatti-vidbudutsia-vybory-do-parlamentu-Uhorshchyny)
A kettős állampolgárság kapcsán egy másik fontos hír is megjelent, mellyel szintén mind a négy vizsgált sajtótermék foglalkozott. A hír arra vonatkozott, hogy február 2-án a Legfelsőbb Tanácsban bejegyeztek egy törvénytervezetet, melynek értelmében a jövőben bírsággal sújtanák a kettős állampolgárokat, illetve a kettős állampolgársággal rendelkező személyeket korlátoznák jogaikban és nem tölthetnek be közhivatali tisztséget.
Néhány példa: „A kormány bírságolna. Ukrán törvénytervezet a kettős állampolgárságról” címmel tette közzé a témában összefoglaló írását a Kárpátalja hetilap. „A Legfelsőbb Tanácsban február 2-án bejegyzett módosító indítvány egyebek mellett 10-től 30 adózatlan minimálbérig terjedő bírsággal sújtaná elfogadása esetén azokat az ukrán állampolgárokat, akik önként felvették valamely ország állampolgárságát, s arról nem, vagy nem időben tájékoztatták nyilatkozat és az állampolgárság felvételét igazoló dokumentum másolatának benyújtásával a hatóságokat. Ugyanezen tényállás megvalósulása állami és helyi önkormányzati tisztségviselők esetében 50-től 100 adózatlan minimálbérig terjedő bírság kiszabását vonná maga után. A törvénymódosítás jelenlegi formájában hat hónapot biztosítana a kettős állampolgárság bevallására. Mint ismeretes, jelenleg Ukrajnában az adózatlan minimálbér összege 17 hrivnya. A tervezet emellett korlátozná a kettős állampolgárokat bizonyos hivatalok betöltésében, így például az Ukrán Biztonsági Szolgálatnál (SZBU), az adóhatóságnál, a Monopóliumellenes Bizottság vezetésében, a Számvevőszéknél, valamint egy sor további állami intézménynél és szolgálatnál.” – olvasható a cikkben. (http://karpataljalap.net/cikkek/2012-02-10/a-kormany-birsagolna.php)
A Kárpáti Igaz Szó rövid interjút tett közzé a témában, „Hadüzenet a rokonságnak?” címmel, melyet a megyei állami közigazgatási főosztály vezetőjével Vaszil Popadineccel készítettek: „Közalkalmazotti státuszba olyan személyek nyerhetnek felvételt, akik csak és kizárólag ukrán állampolgárok. Tehát köztisztviselő nem lehet polgára egy másik országnak is. …. Egy szakbizottság lesz hivatott átvilágítani az alkalmazottakat, s megállapítani, alkalmasak-e az adott munkára. A testület vizsgálja majd az illető vagyoni helyzetét, s hogy az mennyire van arányban a jövedelmével. És a kettős állampolgárság meglétét is, amiről különben a tisztviselőnek magának kell nyilatkozatot tenni.” – nyilatkozta a lapnak a főosztályvezető. (http://kiszo.hhrf.org/?module=news&target=get&id=8313)
Az ua-reporter.com „Javasolják, hogy büntessék a kettős állampolgárságú kárpátaljaiakat” címmel tette közzé írását a témában. Az írásban kiemelték, hogy a törvénytervezet magyarázó jegyzetében rámutattak arra, hogy Ukrajna törvényei nem teszik lehetővé a kettős állampolgárságot, ennek ellenére mára jelentős számú ukrán állampolgár rendelkezik más ország állampolgárságával is. „Ez hátrányosan érinti az e kategóriába tartozó ukrán állampolgárok érdekeinek védelmét külföldön, az állam működését az ukrán hatóságokat és nemzetbiztonsági fenyegetést is jelent az országra nézve” – olvasható a cikkben. ( http://ua-reporter.com/novosti/112726).
A zakarpattya.net.ua portálon több írás is foglalkozott a témával: „A parlamenti bizottság támogatja a „kettős” állampolgárokra vonatkozó kormányjavaslatot” című írásban arról olvashattunk, hogy „a kettős állampolgárság problémája elősegíti a szeparatista törekvéseket, további problémákat vet fel a gazdaság, a hadsereg és a választási körzetek tekintetében is.”
A cikkben idéznek Viktor Tarantól az Emberi jogok és nemzeti kisebbségek bizottságának első helyettesének nyilatkozatából, aki szerint „sok ukrán rendelkezik magyar „zöld kártyával” Kárpátalján. (sic! valószínűleg a Magyar igazolványokat érti a „zöld kártya” alatt). A magyarok törvényt sértenek a magyar zászló és himnusz használatával. A „zöld kártya” alapján/segítségével Schengeni vízumhoz jutnak. Ez pedig egyenes út az adócsaláshoz, a határőrség megtévesztéséhez, es egyéb bűncselekményekhez. Romániában is sok ukrán rendelkezik kettős személyivel. Ez is probléma, ami a szeparatista hangulatot gerjeszt”,- állítja Viktor Taran. (http://zakarpattya.net.ua/News/92561-Parlamentskyi-komitet-pidtrymaie-uriadovyi-zakonoproekt-stosovno-podviinykh-hromadian)
A hírportál egy másik cikkében, melynek címe: „Miért jelent nemzetbiztonsági veszélyt Ukrajnára a kettős állampolgárság?”, a következőket olvashatjuk: „Nem hivatalos adatok szerint Ukrajnában a kettős állampolgársággal rendelkezők száma eléri a 200 ezret. Keleten és Krímen orosz paszportot használnak, míg nyugaton – európait. A szakemberek meg vannak róla győződve, hogy ha ezen emberek létszáma megnő, az nemzetbiztonsági problémához vezethet.” Példaként említik a dél-oszétiai háborús konfliktust – ama régiót, ahol a lakosság nagy része két személyigazolvánnyal rendelkezett és az egyik ebből – orosz volt. Majd a Kreml úgy döntött, hogy saját állampolgárainak a védelmében beleavatkozik a konfliktusba. (http://zakarpattya.net.ua/News/93520-Chym-zahrozhuie-bezpetsi-Ukrainy-podviine-hromadianstvo-VIDEO)
A vizsgálati egységekben a legtöbb esetben, a kettős állampolgárságra nézve, negatív szakértői véleményeket találtunk, melyek szintén az ukrán/orosz nyelvű portálokon lettek közzétéve. A szakértői vélemények az esetek nagy részében a publicisztikai írásokban, hírekben, közleményekben leírtak alátámasztásaként, megerősítéseként jelentek meg. Semleges vagy inkább pozitív szakértői vélemények kizárólag a magyar hírközlők weboldalain voltak megtalálhatóak.
Kutatásunk során a negyedik csoportba a magyar belpolitikai viszonyokat tárgyaló írásokat soroltuk be. Itt első sorban azok az írások szerepeltek hírként, melyek az új magyar Alkotmányhoz, annak elfogadásához, a budapesti tüntetésekhez vagy a parlamenti pártokhoz, azok nyilatkozataihoz kapcsolódtak, de sajtótéma volt a köztársasági elnök körül kirobban plágium-ügy is. Összességében 15 írást soroltunk be ebbe a kategóriába. A legnagyobb aktivitást a magyar belpolitika iránt a Kárpáti Igaz Szó mutatta, összesen 10 cikket tett közzé ebben a kategóriában: „Vonják vissza az alaptörvényt!”, „Mesterházy: már senki sem gondolja, hogy Orbán ciklusokon át a helyén marad”, „Tüntetésektől volt hangos Budapest”, „Konzervatív blog szólította fel lemondásra az államfőt” stb. címmel jelentek meg ezen írások. A Kárpátalja hetilap mindössze egy írást jelentetett meg ebben a kategóriában: „Békemenet Magyarországért” címmel. A megvizsgált ukrán sajtótermékek egyaránt két-két írást tettek közzé ebben a kategóriában, mindegyik írás az Alkotmánnyal és a budapesti tüntetésekkel foglalkozott. Az ua-reporter.com oldalán „Új évtől új alkotmány lép életbe Magyarországon”, „Budapest tüntetett az új magyar alkotmány ellen” címmel, a zakarpattya.net.ua pedig „Magyarországon betiltották a legtöbb vallási szervezetet” és „Ezrek tüntettek Budapesten az Alkotmány ellen” címmel jelentek meg. Az ebben a kategóriában megjelent írások többsége negatív hangvételű, több helyen éles bírálatok fogalmazódnak meg, Magyarországot zűrös országként tüntetik fel, a Fidesz-t pedig, mint a demokráciát és szólásszabadságot eltipró rezsimszerű kormányzatként mutatják be.
Az ötödik kategóriába azokat az írásokat soroltuk be melyek a magyarországi külképviseletek tevékenységét, konzulok nyilatkozatait, interjúkat, határátkeléssel kapcsolatos ügyeket tárgyalták. Összesen 18 írás jelent meg a témához kapcsolódóan, ebből 6 a Kárpáti Igaz Szó, 5 az ua-reporter.com, 4 a zakarpattya.net és 3 a Kárpátalja hetilap internetes oldalán.
A magyar sajtótermékek leginkább a határátkelés viszonyaival, az újonnan bevezetett szigorításokkal foglalkoztak, de téma volt Bayer Mihály nagykövet Kárpátaljai látogatása, sajtónak tett nyilatkozatai és a konzulátusokon az elektronikus ügyfélfogadás bevezetése is.
A Kárpáti Igaz Szóban „Tájékozódott a nagykövet”, „Könnyítés vízumügyben”, „Befellegzett az üzemanyagcsempészeknek?”, „Heti egyszer lehet vámmentesen tankolni Ukrajnában”, „Ellenőrzik a konzulátusokat?”, „Vízumügyek: időpontfoglalás interneten” címmel jelentek meg ezen írások, melyek többnyire tájékoztató jellegűek. A Kárpátalja hetilap: „A külképviseletet dicsérték a magyarellenes ukránok”, „Nem elég a vízum?Az Asztély–Beregsurány határátkelőnél kérik a támogató nyilatkozatot is”, „A kijevi magyar nagykövet Kárpátalján” címmel jelentette meg a témában írásait, melyek szintén tájékoztató jellegűek voltak.
Az ukrán portálokon szintén téma volt az elektronikus ügyfélfogadás bevezetése, és a nagykövet látogatása is. Az ua-reporter.com terjedelmes interjút tett közzé Bayer Mihály nagykövettel, a zakarpatty.net.ua három interjút, illetve annak kivonatát tette közzé, melyet Bayer Mihállyal készítettek, illetve egy másik interjút, melyet Tóth Istvánnal, Magyarország Beregszászi Konzulátusának főkonzuljával készítettek. Az interjúkban szó volt a magyar-ukrán viszony alakulásáról, a vegyes bizottság üléséről, gazdasági kapcsolatokról, a határon túli magyarokról, a magyarországi ukránokról, politikáról, kettős állampolgárságról, stb. A közzétett interjúk mind az ukrán, mind a magyar sajtóban, mind az ezekhez íródó hozzászólásokban vegyes reakciókat váltott ki.
A kutatást összegezve elmondható, hogy elemzésünk során megállapítást nyert, hogy a vizsgált időszakban a kárpátaljai sajtóban intenzíven foglalkoztak Magyarországgal, a magyar kormány tevékenységével, az ukrán-magyar viszony alakulásával és a kárpátaljai magyarsággal. Az ukrán portálokon kárpátaljai magyarokat egyértelműen jogsértő magatartást követő állampolgárokként tüntették fel, akik nincsenek tekintettel az ország hatályos törvényeire. Magyarországot revizionista országként festik le, amely a Nagy-Magyarország visszaállítására törekszik, elősegíti és támogatja a kárpátaljai magyarok szeparatista törekvéseit, veszélyt jelentve ezáltal Ukrajna területi egységére. A magyar nyelvű sajtóban szintén jelentek meg negatív hangvételű írások, melyek tovább rontanak a fent említett sajtóképen.
Forrás: Kárpátalja.ma
Comments