Dr. Soós Kálmán (1962 – 2011) Kárpátalja egyik legeldugottabb, kis falujában, a szovjet-magyar határ által zsákfaluvá vált Szalókán született 1962. június 14-én. A szomszéd község Eszeny középiskolájában érettségizett 1979-ben, mint a tanintézmény első középiskolai osztályának végzőse.
Tehetsége és az akkori divat szerint középiskolai tanulmányait folytathatta volna az akkoriban sokkal magasabb presztízsűnek számító közeli városok oktatási intézményeiben, de a rá mindig is jellemző lokálpatriotizmusa szerint döntött. Kitartása példamutatóvá vált az utána következő többi fiatalnak, mert felvételt nyert az Ungvári Állami Egyetem történelem szakára, ami a szovjet korszakban egy magyar nemzetiségű és magyar iskolában érettségizett fiatalember számára a legnagyobb kihívások egyikét jelentette. Az egyetemi tanulmányai alatt sem hátrált meg és következetesen vállalta a magyarság iránti elkötelezettségét. Kutatási témául a reformáció terjedése Kárpátalján 1517-1600 közötti években volt. A témaválasztása abban a korban merésznek tűnt és nem volt szokványos az sem, hogy mindezt levéltári kutatásokra alapozta.
Egyetemi tanulmányai után 1984-től a Nagydobronyi Középiskolában tanította a történelmet, és közben kereste a lehetőséget, hogyan és hol folytathatná tanulmányait aspirantúrán a magyar nép története témakörében, miután az Ungvári Egyetemen ebben a témában nem működött doktori iskola. A Magyar Köztársaság kezdeményezésére és anyagi támogatásával megalapított ungvári Hungarológiai Központ létrejöttében is szerepet vállalt. Mint kinevezett igazgatóhelyettes ő felügyelte a felújítási munkálatokat, indította el az érdemi munkát 1989-ben. A Hungarológiai Intézetben 1995-ig dolgozott tudományos munkatársként.
Lelkes fiatal és elkötelezett magyar történészként oktatta Magyarország történetét az Ungvári Állami Egyetem magyar karán. Érdekes előadásainak, tudásának hamar híre terjedt az egyetem nem magyar szakos hallgatói között, és óráira más szakról is bejártak a diákok. Részt vett a kárpátaljai II. világháború utáni első magyar nyelvű „Magyarország története” című tankönyv megírásában. Igazgatóhelyettesként nagy erőfeszítéseket tett azért, hogy az intézetben folyó kutatási tevékenység szakítson a szovjet hagyományokkal, és a hiteles forrásokra épülő valós helyzetet tárják fel szűkebb régiónk, és ezen belül a magyar nemzet múltjával, jelenével kapcsolatban. Neki köszönhető, hogy számos kárpátaljai magyar település eredeti formájában kapta vissza a szovjet rendszerben oroszosított nevét, mert a Hungarológia hivatalos véleménye volt a mérvadó a Megyei Tanács települések névváltoztatását előkészítő döntéseihez. Sokszor került konfliktusba az előterjesztései miatt, míg az adott feladat ellátását megvonták tőle, melynek eredményeként számos kárpátaljai település nem magyar nevét kapta vissza, hanem egy magyaros ukrán változatot. 1995-ben tevékenységét, következetes munkáját ellehetetlenítették, fegyelmi eljárást kezdeményeztek vele szemben. Bár igazát megvédte, de az intézetben kialakult légkör és irányvonal miatt otthagyta azt, vállalva a létbizonytalanságot.
Tudományos munkásságát még középiskolai tanárként kezdte. Akkor felvételizett aspirantúrára, amikor még ez nemhogy támogatandó, de inkább féltett titoknak számított egy kisebbségi számára, akinek a történelem és társadalomtudományok területén a rendszer nem igazán akart helyet szorítani a tudósok között. A munkaadók sem nézték jó szemmel, ha valaki tudományos pályára készült, így aki ezt vállalta, mint Soós Kálmán, saját költségén, fizetetlen szabadsága rovására tehette. Tudományos fokozatát az Orosz Tudományos Akadémia Szlavisztikai és Balkanisztikai Intézetében kapta 1993-ban. Kandidátusi disszertációját „Politikai harc Magyarországon a 17. század második felében” címmel írta. Tudományos tevékenysége a Kárpát-medencében élő népek etnikai viszonyainak kutatásához kapcsolódik. Érdeklődési körébe tartoznak az 1944 utáni magyar-magyar kapcsolatok, az ukránok magyarságképének alakulása, a régió, s ezen belül a helyi magyar közösség tudományos életének helyzete. Nagy figyelmet szentel a helytörténeti kérdések kutatásának, mely során a legaktuálisabb kérdéseket vizsgálja, mint például a Tisza szabályozása vidékünkön. Számos nemzetközi tudományos konferencia előadója, résztvevője Magyarországon, Szlovákiában, Romániában, Ukrajnában.
1996-tól a Kárpátaljai Magyar Tanárképző Főiskola (ma a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola) tudományos munkáért felelős főigazgató-helyettese, majd 2000 novemberétől a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola rektora. A főiskola megalapításától kezdve aktívan részt vett a fiatal intézmény kiépítésében. Az ő vezetésével valósult meg az intézmény első sikeres akkreditációja. Vállalt kötelességét felelősen, bölcsen, higgadtan és jóindulattal látta el. Tevékenységét mindig az intézmény érdekeinek előtérbe helyezésével végezte, megfelelően képviselte azt mind az ukrajnai, mind a külföldi fórumokon. Nagy szerepe volt személyiségének, tudásának, következetes munkájának abban, hogy a Történelem Tanszék tudományos szempontból a főiskola legerősebb tanszéke, ahol nagyrészt az intézmény volt végzősei dolgoznak. Egykori tanítványainak jelentős része sikeresen folytatja PhD tanulmányait, többen megvédték disszertációjukat, vagy abszolutóriumot szereztek és közvetlenül a disszertáció védése előtt állnak.
1999-től a főiskola bázisán megalakult Limes Társadalomkutató Intézet igazgatója, majd 2005-től annak egyik jogutódjaként létrejövő Lehoczky Tivadar Intézet néven működő, társadalomtudományi kutatóműhelyünk vezetője.
Mindemellett, Dr. Soós Kálmán tagja volt különböző, az oktatás és tudomány kérdéseivel foglalkozó tanácsadó testületeknek és helyi szervezeteknek. Az Ungvári Nemzeti Egyetem Tudományos Tanácsának döntése alapján évekig a kandidátusi tudományos fokozat odaítéléséről döntő szakbizottság tagja volt történelemből.
Közéleti szerepet is vállalt, 1996-tól a KMKSZ Ungvári Középszintű Szervezetének elnöke. 2006-ban, majd 2010-ben a KMKSZ jelöltjeként az Ungvári járási Tanács tagjává választják, ahol a KMKSZ frakcióvezetőjeként tevékenykedik. Aktív résztvevője a megye, a járás és a város társadalmi életének.
2011 tavaszán Dr. Soós Kálmán szervezetét súlyos, gyógyíthatatlan betegség támadta meg. Erején felüli küzdelem ellenére 2011. július 5-én elhunyt.