Beregszász elmúlt 950 éve
Beregszász anno címmel szervezett emlékkonferenciát a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Történelem- és Társadalomtudományi Tanszéke és a Lehoczky Tivadar Intézet a város alapításának 950. évfordulója alkalmából az elmúlt héten.
Az egésznapos rendezvényen az érdeklődők megismerhették Beregszász történelmét az őskortól kezdve, a reformáción és a Rákóczi-szabadságharc korszakán át, az 1848–49-es forradalom idejében, majd a dualizmus korában egészen a XX. századig. Szó esett az elmúlt század sorsfordító és megrázó eseményeiről, a „málenykij robotról”, valamint az 1956-os forradalom történeseiről Beregszászban és környékén. Az előadásokon, túlmutatva a szigorúan történelmi szempontokon, a város mezőgazdaságáról, kultúrtörténetéről, iskoláiról, földrajzáról, szerzetességéről, ill. a beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház történetéről, a város nevezetességeiről, látnivalóiról is szót ejtettek. A szervezők egy-egy előadás keretében helyet adtak a település főbb vallási felekezeteinek is, így hallhattunk előadást a már említett reformáció mellett a 950 éves Beregszász római katolikus egyházának jogi és közösségi vonatkozásairól, a görögkatolikus egyházközség 17–19. századi történetéről, ill. a beregszászi zsidóság életébe is betekinthettünk. A konferenciára jelentkezett főiskolai hallgatók közül pedig ketten a beregszászi református és katolikus temetőjellegzetességeivel ismertették meg a jelenlévőket.
A konferenciát Tóth István beregszászi főkonzul, és dr. Orosz Ildikó, a II.RF KMF elnöke nyitotta meg. Ez a város sok mindent megélt. Gyakori idegen pusztítások mellett a gyors újraépítkezéseket, a gyarapodásokat – mondta köszöntésében a diplomata. Több kultúrában, több vallási felekezetben fogant ez a készség, amely ennek az egykor színmagyar városnak a felemelkedését szolgálta. Reménykedjünk abban, hogy Ukrajna európai integrációs törekvései ezeket, a népek egymás iránti tiszteletét és békés együttélését szolgáló történelmi hagyományokat segítik elő, fogalmazott a főkonzul. Dr. Orosz Ildikó elnökasszony köszöntőjében a 950 éves város generációról generációra öröklődő szellemiségével kapcsolatban elmondta, hogy a mai kor és a konferencia szervezőinek, résztvevőinek feladata, hogy megvonva a mérleget, ezt a szellemiséget rögzítse, hogy fennmaradjon a jövőnemzedék számára is.
Az emlékkonferencián többször is elhangzott: ezidáig nem született még olyan tudományos munka, mely levéltári forrásokra alapozva a kezdetektől a legújabb korig átfogó módon mutatná be a város történetét. Pedig lenne miről beszámolni, hisz a város környéke a régészeti adatok szerint már minimum 30.000 éve lakott, ráadásul a Kárpátaljai Területi Állami Levéltár Beregszászi Fióklevéltárának igazgatóhelyettesének elmondása szerint, csak a középkori vonatkozású iratok mintegy 1,5 millió ügydarabot tesznek ki a levéltár gyűjteményéből. A feladat tehát adott, s hamarosan talán meg is valósulhat e nagyszabású terv, mivel Tóth István beregszászi főkonzul elmondása szerint a magyar kormány tárgyalásokat kezdeményezett az ukrán féllel, hogy szakmailag és anyagilag hozzájárulhasson a beregszászi levéltár rendkívül értékes anyagának megmentéséhez. Ha ez a megállapodás létrejönne, az jelentősen megkönnyíthetné nemcsak az anyaországi, de a helyi kutatók munkáját is, s elősegíthetné a város történetének teljes körű feltárását és írásba foglalását.
Élész Andrea
Forrás: Kárpátinfo hetilap, 17. évf. 46. szám, 2013. november 14.
[/fusion_builder_column][/fusion_builder_row][/fusion_builder_container]
Comments