A Lehoczky Tivadar Intézet 2014 áprilisában főiskolai hallgatók bevonásával a kárpátaljai magyarság körében közvélemény-kutatást végzett. A felmérés során Kárpátalja magyarlakta településein összesen 200 főt kérdeztek meg. Az eredmények nagyjából azonosak az országos közvélemény-kutatásokéival.
Az ukrán parlament még 2014. február 22-i ülésén határozott arról, hogy 2014. május 25-re előrehozott elnökválasztást írnak ki. A Központi Választási Bizottság adatai szerint 23 jelölt indult Ukrajna elnöki posztjáért, tizenhatan önjelöltként, heten pedig pártok színeiben. Időközben ketten már visszaléptek a jelöléstől, jelenleg 21 elnökjelölt maradt versenyben. A jelöltek között egyaránt találunk ismert és kevésbé ismert szereplőket, vannak korábbi közhivatalokat, kormányzati pozíciót betöltött személyek, politikusok és a közélet számára kevésbé ismert új szereplők is. Egy kivételével valamennyi elnökjelölt felsőfokú végzettséggel rendelkezik, heten jelenleg is az Ukrán Legfelsőbb Tanács képviselőjeként tevékenykednek, öten ideiglenesen szüneteltetik munkaviszonyukat, de találunk közöttük orvost, ügyvédet és vállalkozót is. Két nő és tizenkilenc férfi száll ringbe az elnöki posztért.
Az országos közvélemény-kutatások eredményei alapján jelenleg a legesélyesebb jelölt a nyugat-barát Petro Porosenko, aki 32,9%-kal a legnépszerűbb elnökjelölt. Őt követi Julja Timosenko volt kormányfő, a Batykivscsina jelöltje 9,5%-kal, a harmadik helyen van a Régiók Pártjához köthető Tihipko 5,1%-kal. Negyedik Mihajlo Dobkin, Harkiv megye volt kormányzója, a Régiók Pártjának támogatottja, őt a szavazók 4,2%-a támogatná. Az ötödik Petro Szimonenko, az Ukrán Kommunista Párt jelöltje a választók 4%-ának támogatottságát élvezi. A többi jelöltet ennél kevesebben támogatnák.
Az elnökjelöltek programjait megvizsgálva két fontos elem jelenik meg mindegyiknél: az egyik az ország helyzetének stabilizálásához szükséges hatalmi és/vagy területi átrendezésére vonatkozó tervek, a másik a gazdasági és társadalmi stabilitást előirányzó, a korrupció megszüntetését célzó intézkedések. Az országban élő kisebbségek helyzetének kérdése továbbra sem mérvadó kampánytéma, azonban 2010-zel ellentétben jóval több elnökjelölt programjában jelenik meg. A 21 elnökjelölt közül összesen hatan fogalmaztak meg választási programjukban a nemzeti kisebbségekre vonatkozó ígéreteket. Természetesen a kisebbségek között elsősorban az orosz nemzetiségűekre vonatkoznak ezek az ígéretek, az országban élő valamennyi kisebbséget mindössze négyen vették számításba.
A kisebbségek számára mind a jogérvényesülés területén, mind a hatalmi átrendeződés szempontjából a legszélesebb jogköröket Petro Porosenko ígéri. Az elnökjelölt programjában külön kihangsúlyozza valamennyi nemzeti kisebbség jogainak feltétlen betartását. A nyelvhasználat tekintetében az országban élő nemzetiségeknek szabad anyanyelvhasználatot és nyelvfejlődést ígér. A népszerűbb jelöltek közül a korábbi hatalomhoz köthető régiós jelölteknél is megjelenik a nyelvhasználat kérdése, e tekintetben köreikben 2010-hez hasonlóan továbbra is kampánytémaként szerepel a nyelvkérdés. Az egyik ilyen Szerhij Tihipko, aki elnökké választása esetén az Alkotmányban rögzítené az orosz nyelv második államnyelvként való elismerését, valamint visszahozná a többi kisebbségi nyelv regionális jogi státuszát. A másik ilyen jelölt Mihajlo Dobkin, aki a nemzeti kisebbségek számára kulturális nyelvi fejlődést ígér.
A Lehoczky Tivadar Intézet 2014 áprilisában főiskolai hallgatók bevonásával a kárpátaljai magyarság körében közvélemény-kutatást végzett. A kérdezőbiztosok 2014. április 24. és 2014. április 27. között 79 településen igyekeztek feltérképezni a magyar lakosság véleményét és viszonyulását a 2014-es ukrajnai elnökválasztáshoz. A felmérés során Kárpátaljai magyarlakta településein összesen 200 főt kérdeztek meg. Az eredmények alapjául szolgáló minta településenként, nemek és korcsoportok szerint igyekszik reprezentálni a megyében élő szavazóképes, politikailag aktív magyar lakosságot.
A választók magatartását számos tényező alakítja és befolyásolja. A politikai érdeklődés összefügg az életkorral, a politikai szocializációs folyamatokkal, az iskolai végzettséggel, a társadalmi-gazdasági helyzettel. Különböző szavazócsoportokra különféle választói magatartásforma érvényes. A kárpátaljai magyarok politikához való viszonyulását, választói magatartását a nemzetiségi státusz is erőteljesen befolyásolja. A felmérés eredményei szerint a megkérdezetteket leginkább a kárpátaljai magyarok helyzete foglalkoztatja. A válaszadók 89,5%-át érdekli a magyarság helyzete. Az ukrán politikai események iránt szintén nagyobb érdeklődést mutatnak, 74%-ukat foglakoztatja az országban kialakult helyzet. Szintén intenzívebb érdeklődés regisztrálható a magyarság körében a kárpátaljai politika, közélet (66%) és a magyarországi politikai események (48%) iránt. A megkérdezettek döntő többsége inkább pesszimista a választásokat és a magyarság helyzetét illetően, 30%-uk nem hiszi, hogy várható bármiféle változás, 16%-uk attól tart, hogy a helyzet rosszabbra fordul, 37% reméli, hogy a választásokat követően pozitív változások lesznek a magyarok helyzetét illetően is, 14% nem tudta megítélni, 3% nem válaszolt a kérdésre.
A felmérésben részt vett magyarok 55,5%-a állította, hogy választóként biztosan részt fog venni a 2014-es elnökválasztáson, 34,5% még nem döntötte el, 4,5% mondta, hogy valószínűleg nem vesz részt, ugyanilyen arányban voltak azok, akik azt állították, hogy egészen biztos, hogy nem mennek el szavazni, 1% nem válaszolt a kérdésre. A szavazói hajlandóság a magyarok körében nem sokban tér el közvélemény-kutatások szerint mért országos átlagtól. A Razumkov központ, a Rejting és a Szocisz közvélemény-kutató intézetek legfrissebb felmérései szerint az ukrán lakosság 55,9%-a szándékozik részt venni szavazóként a választásokon, 29,2% még nem döntötte el, 3,7% nem tartja valószínűnek, hogy elmegy szavazni, 7,4% pedig egészen biztosan nem megy el. A magyarok körében végzett felmérés szerint a szavazati jogukkal élni kívánók 35%-a már biztosan tudja, hogy kire adja voksát, 47%-a még nem döntötte el, 18%-a pedig nem kívánt válaszolni a kérdésre.
A jelöltek iránti szimpátia a dokumentált adatok alapján szintén az országos felmérésekhez hasonló. A kárpátaljai magyarok közül legtöbben Petro Porosenkót támogatnák, a megkérdezettek 41,5%-a szavazna rá. A válaszadók körében 10% körüli támogatottságot kapott Julja Timosenko, Szerhij Tihipko, Petro Szimonenko, Oleg Ljasko és Mihajlo Dobkin, a többi elnökjelölt támogatottsága nem érte el a 10%-ot.
A választások kimenetelére nézve nehéz egyértelmű előrejelzéseket adni, a felmérések alapján készített előrejelzések pontosságát számos tényező befolyásolja, ugyanolyan fontos szerepe lehet a felmérés során alkalmazott módszernek, mint a politikai körülményeknek. A közvéleményt semmiképp nem szabad állandóként felfogni, legfontosabb jellemzője a változékonyság, mindamellett fontos és szükséges lehet az állapotának felmérése és dokumentálása. Az intézet 2014. május közepén újabb felmérést végez majd.
Darcsi Karolina,
a KMKSZ politikai-kommunikációs titkára
Forrás: Kárpátalja online hetilap, 2014. május 8., 07:52, 695. szám
Comments