1944 – az elhurcolások éve – kiállítás a Rákóczi-főiskolán

 

A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán január 29-én kiállítás nyílt 1944 – az elhurcolások éve címmel.

 

2014-ben volt a hetvenedik évfordulója annak a szomorú eseménynek, amikor a kárpátaljai férfilakosság tömegeit több évi kényszermunkára deportálták, ezenkívül szintén hetven éve hurcolták el a kárpátaljai zsidóságot koncentrációs táborokba. Ezen tragikus események kapcsán 2014 tavaszán a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Lehoczky Tivadar Intézete Magyarország Miniszterelnöksége által kiírt Civil Alap pályázati program támogatásával egy rendezvénysorozatot indított el 1944 – az elhurcolások éve címmel.

 

 

A programsorozat keretein belül sor került a holokauszt-emléknapra, a Kárpátaljai holokauszt. 1944 az „elhurcolások éve” című nemzetközi tudományos konferenciára, 1944 – az elhurcolások éve. A kárpátaljai holokauszt és a „málenykij robot” emlékei vidékünkön című hallgatói konferenciára. Ezenkívül a kutatói intézet a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetséggel és a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Történelem és Társadalomtudományi Tanszékével együttműködve konferenciát szervezett „Málenykij robot”. 1944 az „elhurcolások éve” címmel, továbbá „Málenykij robot” címmel kiállítás nyílt az Európai Unió támogatásával az Európai Parlament brüsszeli székházában. Ezen rendezvénysorozat záróakkordja a főiskolán nyílt kiállítás. A rendezvényt Molnár D. Erzsébet, a képkiállítás szakmai felelőse nyitotta meg. Beszédében elmondta, hogy az 1941-ben a kárpátaljai magyarság létszáma az akkori népszámlálási adatok szerint kb. 233 ezer főre volt tehető. Ekkor a nemzetiségbe történő besorolás az anyanyelv alapján történt. Ebbe a számba beletartozott a Kárpátalján élő magyarul beszélő zsidóság is. Ez az adat a II. világháború utáni évekre 100 ezer fő alá csökkent. A hatalmas mértékű csökkenés fő oka a holokauszt és a málenykij robot volt. E két tragikus deportálási hullám következtében alapjaiban változott meg Kárpátalja vallási és etnikai térképe.

 

 

A rendezvényen Orosz Ildikó, a főiskola elnöke, Csatáry György, a Lehoczky Tivadar Intézet vezetője és Togyeriska Erika, a Shalom Alapítvány igazgatója köszöntötte a résztvevőket és osztotta meg gondolatait a deportálásokkal kapcsolatban.

A kiállítás húsz képből tevődik össze, mely egyaránt tartalmazza a „zsidótlanítás” és a málenykij robot adatait, továbbá az elítélt és gulágra hurcolt református lelkészek, római katolikus, valamint görögkatolikus papok névsorát.

A kiállítás február 12-ig tekinthető meg a Rákóczi-főiskola Gross Arnold termében.

 

Pallay Katalin

 

Forrás: Kárpátalja.ma, 2015.január 30.

 

 

 

 

 

 

Comments

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük