Zrínyi Ilonát (1643–1703) a magyar történelem nagyasszonyát, Munkács várának hős védőjét, a magyar szabadság szimbólumának tartjuk. Történelmünk nőalakjai között kiemelkedő szerepet játszott férje oldalán a Habsburgok elleni küzdelemben. Születésének dátuma ma is kérdéseket vet fel. A hős asszony életének epizódjai és a hozzá fűződő helyi kultusz beépültek identitástudatunkba, és példaként tekinthetünk rá mint várvédő asszonyra és mint gyengéd családanyára.
Apja, Zrínyi Péter horvát bán a későbbi politikai szerepvállalása során a török orientáció felé sodródott, amiért végül a császár kivégeztette. Édesanyja, Frangepán Katalin korának egyik legműveltebb asszonya volt. Számos imakönyv és verses naptár kiadásának támogatója volt. Zrínyi Ilona gyermekévei szeretetteljes főúri környezetben teltek. Nyelveket tanult, beszélte a horvátul, magyarul, latinul, németül. Elsajátította a lovagláson túl a nyíl és az íjazás művészetét is. Felnőtté válása után, anyja rangjához illő vőlegényt szemelt ki számára I. Rákóczi Ferenc felvidéki nagybirtokos személyében. Az esküvői szertartást Makovica várában tartották 1666. március 1-jén, ezután Sárospatak várába költöztek. Családi életük nem volt zavartalan. Anyósa, Báthory Zsófia ellenszenvvel volt iránta, aminek leginkább politikai okai voltak, ugyanis nehezményezte, hogy fiát Zrínyi Ilona és környezete által bevonják egy Habsburg-ellenes megmozdulásba. Zrínyi Ilona 1672-ben szülte meg leányát, Júliát majd négy évvel ezután a borsi kastélyban II. Rákóczi Ferencnek adott életet. Rövidesen súlyos betegségben elhunyt I. Rákóczi Ferenc, így Ilonára hárult a mintegy 2 millió kat. hold kiterjedésű Rákóczi-birtok igazgatása. Egyidejűleg terelgette gyermekei sorsát, a környező világra való fogékonyságra és felelősségre nevelte őket.
1678-ban ismerkedett meg Thökölyi Imrével a szentmiklósi kastélyban, szimpátiájuk kölcsönössé, majd szerelemmé vált, amelynek a színhelye gyakran e várkastély maradt. 1682. június 15-én a munkácsi vár kápolnájában Zrínyi Ilona hűséget fogadott Thököly Imrének. Thököly ezután átvette a munkácsi várat és felesküdtette a várőrséget is, majd sor került a vár megerősítésére.
A fejedelemasszony azonkívül, hogy gyengéd feleség volt, figyelemmel kísérte férje hadműveleteit. Tárgyalásaival segítette a „kuruc király” politikáját. Még az esküvő előtt Thököly szövetséget kötött a törökökkel a Habsburgok ellen, de az 1683-ban indult Bécs elleni támadás kudarcba fulladt. Zrínyi Ilona gyermekeivel Munkácson maradt, miután a császári hadsereg Munkácsot fogta ostromzár alá. A mintegy háromezer főnyi katonaság hősiesen ellenállt, élükön a férfias bátorságáról tanúságot tevő Zrínyi Ilonával. A várvédők hősiességét bizonyítja, hogy többször is kitörtek a gyűrűből, nagy károkat okozva az ellenséges katonaságnak. 1686. március 10-én Caprara feladásra szólította fel a vár úrnőjét, aki válaszlevelében – amit az európai közönséggel is megosztott – gyermekei és egyben a magyar szabadság érdekeit védte. A Zrínyi Ilona által tanúsított ellenállás kivívta a környező országok rokonszenvét. A francia király, XIV. Lajos, Európa legbátrabb asszonyának nevezte, s így írtak róla a holland és a francia újságok címlapjain is. Ilyen ostromhangulatban került sor a kis Rákóczi Ferenc 10. születésnapjára, március 27-én. Május 22-én pedig Ilona-nap alkalmából köszöntötték a gyermekei, ami mély nyomokat hagyott mind Zrínyi Ilona lelkében, mind a magyar történetírásban. Báthory Zsófia halála (1680) után Zrínyi Ilona minden évben megünnepelte névnapját. Ekkor (május 23-án) a környező vármegyék – kiváltképp a Rákóczi-birtokon elterülő Zemplén, Ung, Bereg – képviselői és főnemesei parádés külsőségek mellett tették tiszteletüket a munkácsi úrnőnél. A vár körüli pusztán látványos lovagi tornát rendeztek. A környező falvakból is sokan ellátogattak a fejedelemasszonyhoz. A pazar lakomák, a főnemességgel folytatott megbeszélések és mulatságok csaknem egy hétig tartottak. Az Ilona-napokat a várostrom idején (1685–1688) is megtartották, csupán a lovagi torna maradt el. A lovagi tornákat akkor a hősies kirohanások pótolták, amelynek eredményeként elérték Beregszászt, Szerednyét és a máramarosi határt is. 1687-ben voltak a legszerényebbek az Ilona-napok, de a vártisztek ekkor is ünnepi díszbe öltöztek. A fejedelemasszony gyermekei, Júlia és Ferenc verseket szavaltak, amelyekben anyjuk iránti szeretetüket fejezték ki. Az ünnepelt tiszteletére a munkácsi vár ágyúi díszlövéseket adtak le, háromszoros üdvlövéssel köszöntötték úrnőjüket.
A folyamatos ostrom nem hozott eredményt, a fejedelemasszony különböző országokba küldött segítségkérelmei rendre válasz nélkül maradtak. Közben Thököly felmentő serege csupán Nagyváradig jutott el, és fokozatosan veszítette el erősségeit. Végül a fejedelemasszony a vár feladása mellett döntött, ennek okairól, körülményeiről ma sem egyértelmű a szakemberek véleménye. A Rákóczi- és Thököly-birtokok a Kamara kezelésébe mentek át, Ferenc és Júlia gyámság alá kerültek. 1688 januárjában a fejedelemasszony összeszedte értékeit – bibliákat, szentképeket, ékszereket, könyveket –, majd elindult Bécsbe. A legszörnyűbb ítélet az volt számára, hogy elszakították gyermekeitől, akik zárdában nevelkedtek fel. Zrínyi Ilonának csak négy év után sikerült szabadságát megváltania fogolycsere által. Thököly, amikor benyomult Erdélybe és a zernyesti csatában legyőzte a császári erőket, foglyul ejtett egy generálist és egy ezredest. Ezen főtisztekért sikerült kiváltania feleségét a bécsi fogságból.
A fejedelemasszony még a törökországi útja előtt sem búcsúzhatott el fiától, de búcsúlevelet írt hozzá. A bámulatos lelki erővel megáldott asszony a száműzetésben férje és a bujdosók legfőbb támasza és vigasza volt. A rendkívül szűkös, olykor kimondottan sanyarú viszonyok között minden tőle telhető módon próbált segíteni a nála is rosszabb helyzetbe került honfitársainak. Utolsó éveit Nikodémiában, a Virágok völgyében töltötte. 1703. február 18-án hunyt el bizonyára 60 éves korában, Konstantinápolyban temették el a Szent Benedek-templomban. Végső nyughelye 1906. október 29-től a kassai Szent Erzsébet-dóm lett, amelynek kriptájában Zrínyi Ilona földi maradványai közös szarkofágban pihennek fia, II. Rákóczi Ferenc maradványaival együtt.
Zrínyi Ilonának 11 levele található Ung és Bereg megye egykori levéltáraiban, ma pedig a Kárpátaljai Állami Levéltárban. A levelek nemcsak a tartalmuk miatt értékesek számunkra, de az adott kor írásbeliségének és szerzőjük stílusának meghatározó jellegét hordozzák magukon. A rögzített kifejezések, szófordulatok teljes mértékben tükrözik a korra jellemző bizonytalan írásmódot. A korabeli szokásoknak megfelelően a levelek szövegét nem saját kezűleg a fejedelemasszony vetette papírra. Ezt a munkát a személyi titkárok végezték, csupán az aláírás eredeti. Az iratokból kitűnik a fejedelemasszony határozott jelleme, állásfoglalása különböző személyes és más kérdésekben. A levelek közül öt még abból az időből származik, amikor anyósa, Báthory Zsófia élt. Jellemző, hogy a munkácsi várban eltöltött idő alatt is megőrizte önállóságát, nem maradt anyósa befolyása alatt a rá gyakorolt nyomás ellenére sem. Levelei alapján kijelenthető, hogy szoros kapcsolatot tartott fenn Ung és Bereg vármegye vezetőivel.
Zrínyi Ilona kultusza vidékünkön már több mint száz évvel ezelőtt kialakult. 1903-ban Bereg vármegyében is megemlékeztek a fejedelemasszony halálának 200. évfordulójára. A XX. század elején, amikor lehetővé vált II. Rákóczi Ferenc, Zrínyi Ilona és más bujdosók hamvainak hazahozatala Törökországból, Kassán kívül Munkács is pályázott a földi maradványoknak a munkácsi várban való elhelyezésére. 1904. április 18-án Ferenc József császár engedélyezte a hamvak hazahozatalát. Munkács próbálkozása a hamvak ügyében nem sikerült, de az egész ország elismerte Munkács ragaszkodásának a jogosságát. Végül Rákóczi végrendeletének megfelelően Kassán kerültek végleges elhelyezésre a becses maradványok.
Zrínyi Ilona születésének 300. évfordulója tiszteletére Péchy Szabolcs Bereg vármegyei főispán az 1943. évet Zrínyi Ilona évének nyilvánította. Ezen az 1943. május 11-én Beregszászban tartott közgyűlésen Pataky László festőművész Munkács várának átadása című művét felajánlotta a vármegyének. A Zrínyi Ilona iránt mélyen érző beregszásziak dr. Zsebők Zoltán főorvos kezdeményezésére megvásárolták és a vármegyének adták át a történelmi képet. A Zrínyi Ilona emlékének szentelt, országra szóló ünnepségek természetesen Munkácson és annak várában zajlottak le. Népes küldöttségek érkeztek Zrínyi Ilona és II. Rákóczi Ferenc életével, történelmi szerepével összeforrt községekből: Dolháról, Tarpáról, Beregszentmiklósról, Vezérszállásról. A megemlékezéseket megörökítő emléktáblát lepleztek le, amelynek szövege a következő volt:
„ZRÍNYI ILONA
SZÜLETÉSÉNEK HÁROMSZÁZADIK ÉVFORDULÓJÁT
MÁJUS 23-ÁN
ITT, DICSŐSÉGÉNEK SZÍNHELYÉN ÜNNEPELTE MEG
MAGYARORSZÁG NÉPE
VITÉZ NAGYBÁNYAI HORTHY MIKLÓS ORSZÁGLÁSA IDEJÉN.
MUNKÁCS MEGYEI VÁROS
KÖZÖNSÉGE E HÓDOLÓ EMLÉKEZÉST E TÁBLÁVAL ÖRÖKÍTI MEG.”
Az emléktábla Zrínyi Ilona egykori lakosztályának falán volt elhelyezve a várban. A korabeli sajtóanyagok arról tanúskodnak, hogy nemcsak Bereg vármegyében emlékeztek Zrínyi Ilonáról. Ungváron a város nőegyesületei rótták le kegyeletüket a nagy emlékű várvédőnő előtt. A városi színházban Zrínyi Ilona emlékestet szerveztek. Előadások, szavalatok, énekszámok hangzottak el. Korhű jelmezek segítségével mutattak be jeleneteket Zrínyi Ilona életéből. A jubileumi év folyamán, augusztus 25-én Máramarossziget is megörökítette Zrínyi Ilona emlékét. A város szomszédságában a fejedelemasszonyról elnevezett kilátótornyot és a turisták számára menedékházat avattak fel. A szomszédos Zemplén megyében erre az időre végezték el a borsi Rákóczi-kastély restaurálását, amely a csehszlovák éra húsz évének idején rongálódott meg. A kastélyt az eredetihez hasonló berendezéssel látták el. Múzeumot, ezen belül értékes Rákóczi-kori pénzgyűjteményt állítottak ki benne. Manapság a 2019. évi Rákóczi év keretein belül a magyar kormány újból felújította a borsi kastélyt, ami üzenet a jelennek és a jövőnek egyaránt.
A fejedelemasszony születésének 350. évfordulójára a kárpátaljai magyarok –szerényebben ugyan, mint 1943-ban – újból felelevenítették ezen hagyományokat és szintén ünnepélyessé tették az 1993-as Ilona-napokat.
A következő, immár történelmi jelentőségű esemény Zrínyi Ilona és a kis Rákóczi Ferenc „hazatérése” a munkácsi várba. 2006. február 27-én az ún. Lorántffy bástyán felavatták életnagyságú szobrukat. Matl Péter munkácsi szobrászművész alkotása egy alacsony talapzaton áll, és hirdeti a magyarság itteni történelmi múltját. Az első megemlékezések szervezése a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolához fűződik.
1993-ban a várban emléktáblát állítottak Zrínyi Ilona tiszteletére és emlékezetére. A fémtáblán magyar és ukrán nyelvű feliratot olvashatunk:
|
ZRÍNYI ILONA
|
ІЛОНА ЗРІНІ 1703 УТЦЮЗНИНУ ХРАНИЛА УТОНЧЕННА РУКА ЖОНИ ИЗ ДУШОВ ОГНЯНОВ И Ї ЧАРИ. КОЖДУ ДНИНУ МОЛІМСЯ ЗА СВЯТІ ІМЕНА З СИХ МУРАХ, РУСИН, ГОРВАТИ МАДЯРЕ… Мукачувському обшеству Ракоція дарує Галерія имені Зьчі (Будапешт) 1993. május 17. NL |
2006. február 27-én amunkácsi vár Lorántffy-bástyáján felavatták Zrínyi Ilona és a kis Rákóczi Ferenc szobrát. A mű Matl Péter munkácsi szobrász alkotása. Az avatás szónoka Orbán Viktor, a Fidesz–MPSZ elnöke volt. A továbbiakban beszédet mondott: Kovács Miklós, a KMKSZ elnöke, Brenzovics László, a KMKSZ alelnöke, Oleg Havasi, a Kárpátalja Megyei Állami Közigazgatási Hivatal elnöke és mások. Matl Péter műalkotását Orbán Viktor és Kovács Miklós leplezte le. A felavatott szobor öntését Varga Imre neves karcagi bronzöntő mester végezte. A szoborállítás költségeit az Illyés Közalapítvány, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, a Nemzeti Kulturális Alapprogram, valamint a Képző- és Iparművészeti Lektorátus támogatta. Gulácsy Lajos nyugalmazott református és Majnek Antal, a Munkácsi Római Katolikus Egyházmegye püspöke megáldották az emlékművet.
 |
 |
 |
 |
2007 márciusában a beregszászi II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán avatták fel Zrínyi Ilona mellszobrát, melyet a Bolyai János Honvéd Alapítvány adományozott az intézménynek. A tekintélyes méretű bronz mellszobor súlya 32 kilogramm. Poroszlai Ákos, az alapítvány kuratóriumának elnöke örömének adott hangot, hogy ezen alkalomból az alapítvány nevében átadhatja a főiskolának Berek Lajos szobrászművész alkotását. A mellszobrot Varga Imre karcagi mester öntötte bronzba, s melynek eredeti példánya Budapesten, a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemen látható. A fejedelemasszony életéről dr. Soós Kálmán mondott beszédet.
1994. október 14-én ünnepélyes külsőségek között felavatták Zrínyi Ilona domborművét Beregszászban, a 3. számú középiskola falán. Az avatóünnepség alkalmából a magyar nyelvű középiskola felvette a kiemelkedő magyar történelmi személyiség, Zrínyi Ilona nevét. A dombormű a magyarországi Takács Erzsébet Munkácsy-díjas szobrászművész alkotása, aki felajánlotta művét a Magyar Honvédelmi Minisztériumnak. A honvédség, a Rákóczi Szövetségen keresztül az alkotást átadta a Beregvidéki Magyar Kulturális Szövetségnek. Az avatóünnepségen jelen volt Daróczy Ferenc alezredes és Simén András a Rákóczi Szövetség képviseletében.
Dr. Csatáry György,
a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola
Történelem- és Társadalomtudományi Tanszékének vezetője,
a Lehoczky Tivadar Társadalomtudományi Kutatóközpont tudományos munkatársa