Beregszász és térségének fejlesztési terve (készült 2017-ben)

A fejlesztési tervet összeállította: Orosz Ildikó, Pataki Gábor és Molnár D. István.

 

Kárpátalján lényegében Ung, Ugocsa, Bereg és Máramaros megyék évszázadokon át kialakult regionális kötődése érvényesül, melyet a szovjet–ukrán rendszer közigazgatási átszervezése járásokra tovább bontott, így a korábban Bereg megyéhez tartozó magyar falvak egy része a Munkácsi járáshoz került.

Beregszász, amely Bereg vármegye központja volt, a mai napig egy 30–50 km-es sugarú körben elhelyezkedő, főleg magyar többségű falvak központja. Éppen ezért Beregszászra nem úgy kell tekintenünk, mint egy 25–30 ezres városkára, hanem mint egy a vonzáskörzetével együttműködő és azzal együtt működőképes 80–90 ezres lélekszámú településre. Fordítva is igaz: a vonzáskörzetéhez tartozó települések egyike sem tudja és tudta a múltban fenntartani magát a város nélkül. Ennek oka a földhiány és a falvak gazdasági fejletlensége volt.

Napjainkban az ukrán jogszabály engedélyezi a településtársulásokat, így akár hivatalosan is közigazgatásilag egy irányítás alá lehetne vonni a magyar falvakat, de ettől egyelőre a helyiek ódzkodnak, viszont gazdaságilag és városfejlesztés szempontjából mindenképpen így kellene kezelni Beregszászt, ami akár a kohéziós folyamatot is segíthetné.

A városfejlesztési terveknél ezért erre az emelt lélekszámú lakosságra és munkaerőpiacra kell gondolni. Beregszászra egy olyan városként kell tekinteni, melynek napjainkban esetleg nem is a Beregszászi járáshoz tartozó települések lakosai alkotják potenciális munkaerőpiacát, kulturális és kereskedelmi fogyasztását. Ez azért is fontos, mert kialakulhatna egy magyar többségű központ, és a várost sem veszítenénk el a magyarság szempontjából, amennyiben a magyarok számára vonzóvá és magyarul is élhetővé válna.

Jó fejlesztési tervvel a város vonzáskörzetébe lehetne integrálni több nagyszőlősi járási települést, melyek ezzel megerősödhetnének identitásukban, amit folyamatosan elvesztenek annak hatására, hogy a környező települések már elukránosodtak, és így bármilyen települési integrációban nem juthatnának vezető vagy befolyásoló szerephez. A gazdasági/kulturális kötődés viszont a magyar identitást és többségi kötődést eredményezhetné, illetve egy életképes környezetet hozhatna létre. A város az alábbi, főleg magyar települések vonzáskörzete:

 

Amikor Beregszász fejlesztését tervezzük, erre a tágabb környezetre kell fókuszálni, erre a lélekszámra kell tervezni a képzési, kulturális és munkaerőpiaci beruházásokat, az orvosi és szociális ellátórendszert.

Ezt a térséget kellene bekapcsolni az európai határ menti gazdaságba. Ennek egyik alapja az M3-as út kiépítése, a meglévő határátkelők (Kaszony–Barabás, Harangláb–Lónya) 24 órás üzemeltetése és új határátkelők nyitása azokon a helyeken, ahol régen is voltak műutak (pl. Szalókáról Lónya, Szentmárton vagy Eperjeske irányába, Váriból vagy Badalóból Tarpa irányába stb.).

Az, hogy a volt Bereg vármegyéből a magyar falvakat levágták, és az Ungvári, Munkácsi járáshoz csatolták, gyengítette a város/járás pozícióját. A politikailag jól átgondolt közigazgatási átszabás a lecsatolt települések lakosságát olyan kisebbségi helyzetbe sodorta, melynek eredményeként szórványként kezelték őket. A szétszabdalás nagy hatással volt a különböző települések közötti korábbi együttműködésre, kapcsolattartásukra azért is, mert a falvakat közlekedésileg az új centrumokkal kötötték össze. Még az úthálózatok is más-más járáshoz kerültek, ahol a járások szélére került települések fokozatosan periferikus zsákfalvakká váltak. Az utak állapotának romlása még a járásokon belül is létrehozott ilyen zsákfalvakat, elvágott egymástól korábban szerves egységben élő településeket (pl. Gut és a szomszédos Kisbégány).

Például napjainkban Nagydobronyból – ami századokon át többnyire Bereg vármegyéhez tartozott – tömegközlekedési eszközzel közvetlenül eljutni Beregszászba egy magánvállalkozó által indított buszjárattal lehet. Az 1980-as években még volt Csap–Dobrony–Bátyú–Kaszony–Beregszász és Csap–Dobrony–Csongor–Barkaszó–Zápszony–Beregszász útvonalon közlekedő autóbuszjárat. Mára megszűnt a települések közötti járhatatlan úthálózat miatt, melyek felújítása járási vagy önkormányzati feladat lenne, de nekik az ukrán gazdasági helyzet miatt önerőből belátható időn belül nem lesz erre anyagi forrásuk.

A kapcsolattartás kihatással van az élet minden területére: a művelődésre, az egészségügyre, az oktatásra, azon belül az iskolaválasztásra, és így a kapcsolati hálójukra, a gazdaságra (mert a munkalehetőség szempontjából a közlekedés meghatározó), a kereskedelemre, a kultúrára, szórakozásra (mert azt választják, ami elérhető), hiszen mindenki most szeretne élni, nem a jövőben vagy egy virtuális világban. Ezért a magyar élet szempontjából kulcsfontosságú, hogy mindegyik magyar falu össze legyen kötve a legközelebbi szomszédos magyar településsel – járható műúttal. Ez beindíthatná a gazdaságot, kitágulna a város munkaerőpiaca, a kereskedelem felvevőpiaca, generáló hatással lenne a szolgáltatásokra. Például, azonnal több fuvarozási vállalatot lehetne alapítani, melyek menetrend szerinti járatokat indíthatnának a falvak között Beregszász irányába. Ez segítené a kistermelőket, hogy a megtermelt áru, eljusson a beregszászi piacra, ami a városba új pezsgést hozhatna, mert ott költenék el a pénzüket, és sok kicsi sokra megy. A fiatalok orientációja is ebbe az irányba módosulhatna, mert elérhetővé válna a magyar képzési és szórakozási kínálat. Az úthálózat építése új munkalehetőséget biztosíthatna, akár új vállalat/vállalatok megjelenését is, főleg aszfaltgyárét és útkarbantartókét. Az úthálózat javítása szempontjából nem a főútvonalakat kellene megcéloznunk, mert azokat vagy az országos, vagy a megyei közlekedés szempontjából megjavítják, hiszen az szélesebb kört érint. A kis településekre kellene fókuszálni, egyébként is ezek jelentik a magyar jövőt és a város magyar utánpótlását.

Következetes tervszerű munkával juthatnánk előre. Először azokat kell megjavítani, melyekre van engedély, és kátyúzással javíthatók. Itt lehetne alkalmazni, vagyis kiterjeszteni a nagydobronyi modellt, ahol a helyiek önerejét bevonva magyarországi alapítványi támogatással jutnak aszfalthoz, viszont ukrajnai gyáraktól rendelik, és ukrajnai vállalat, itteni munkaerő végzi a szakképzett feladatot. Ebbe akár beszállhatnának a határ túl oldalán működő cégek. Ezzel párhuzamosan szorgalmazni, hogy szállítási vállalatok indítsanak be menetrend szerinti járatokat. Jó lenne, ha ezt is ösztönöznék alapítványok, és helyzetbe hoznák a magyar vállalkozókat, magyar vállalkozó szellemű fiatalokat. Párhuzamosan kezdeményezni a helyi önkormányzatokon keresztül a többi út tervezését, és alkalmas időben felújítani akár határon átnyúló projektként magyarországi vállalatok bevonásával. Az anyagi eszközök operatív felhasználása érdekében alapítani vagy idehívni egy aszfaltgyárat, meg egy útjavító vállalatot. A kárpátaljai magyar falvakat összekötő teljes úthálózat:

 

Település 1	Település 2	Település 1 és 2 közötti útszakasz hosszúsága km-ben	Útszakaszok hosszúsága km-ben (összesen)
Gát	Dercen	7,8
Dercen	Fornos	5,6
Fornos	Bárdháza	4,1
Bárdháza	Makarja	3,1
Makarja	Beregújfalu	6,8
Beregújfalu	Nagybereg	7,9
Nagybereg	Kígyós	5,6
Kígyós	Beregszász	6,7
Összesen:			47,6
Makkosjánosi	Nagybégány	5,6
Nagybégány	Kisbégány	4
Kisbégány	Gút	5,4
Gút	Beregszász	6,5
Összesen:			21,5
Beregszász	Mezőkaszony	21,8
Mezőkaszony	Csonkapapi	3,1
Csonkapapi	Hetyen	3,8
Hetyen	Harangláb	5,2
Harangláb	Som	7
Som	Beregszász
Összesen:			40,9
Harangláb	Bótrágy	4,5
Bótrgágy	Beregsom	5,3
Összesen:			9,8
Szalóka	Bakos	9,1
Bakos	Bótrágy	7,1
Összesen:			16,2
Csongor	Barkaszó	5,6
Barkaszó	Gút	10,9
Összesen:			16,5
Csongor	Szernye	5
Szernye	Bátyú	5,8
Összesen:			10,8
Barkaszó	Szernye	3,7
Összesen:			3,7
Barkaszó	Rafajnaújfalu	6,5
Rafajnaújfalu	Zápszony	7,3
Összesen:			13,8
Beregszász	Macsola	4,8
Macsola	Csoma	2,7
Csoma	Gecse	2,8
Gecse	Badaló	5,8
Badaló	Halábor	3,8
Halábor	Mezővári	4
Összesen:			23,9
Beregszász	Gecse	9,1
Gecse	Csoma	2,8
Csoma	Beregszász	7,5
Összesen:			19,4
Mezővári	Nagyborzsova	3,8
Nagyborzsova	Nagymuzsaly	4
Összesen:			7,8
Mezővári	Csetfalva	7,9
Bene	Sárosoroszi	6,4
Összesen:			14,3
Sárosoroszi	Puskinó	4,2
Puskinó	Salánk	7,3
Salánk	Feketepatak	6
Feketepatak	Verbőc	2,5
Verbőc	Tiszakeresztúr	7,8
Összesen:			27,8
Verbőc	Mátyfalva	5,4
Mátyfalva	Tiszaújhely	2,6
Tiszaújhely	Tiszaújlak	3,7
Összesen:			11,7
Karácsfalva	Tiszaújhely	3,1
Összesen:			3,1
Karácsfalva	Tiszakeresztúr	2,6
			2,6
Izsnyéte	Gát	7,6
Izsnyéte	Dercen	9
Összesen:			16,6
Bátyú	Nagydobrony	8,9
			8,9
Beregsom	Zápszony	3,5
Összesen:			3,5
Mindösszesen:			320,4

 

Lehetséges projektgazda az „Egán Ede” Kárpátaljai Gazdaságfejlesztési Központ” Jótékonysági Alapítvány, vagy erre a célra létrehozott, Ukrajnában bejegyzett lebonyolító alapítvány vagy szervezet.

A következő menetrend szerint lehet megvalósítani:

1. A településhez tartozó polgármesteri hivatal elkészítteti és engedélyezteti az út javítását. Amennyiben erre nincs pénze, már erre is pályázhatnának.
2. Az út javítását bármely cég, melynek erre van engedélye (licencia) elvégezheti, ezért célszerű lenne akár ukrán–magyar vegyesvállalatot létrehozni erre a célra (akár 90%-ban magyar, és 10%-ban ukrán magán, vagy társasági tulajdonú szervezet létrehozásával).

Hivatali akadályozás: 1,5 millió hrivnyáig ( mintegy 15–20 millió HUF)            nem kell tendert hirdetni, afölött igen. Megoldási lehetőség:    miután kis útszakaszokról van szó, ilyen összegű feladatokra kellene bontani a felújítást, és több ütemre bontva elvégezni, vagy kis útszakaszokként párhuzamosan több egymáshoz közeli szakaszon dolgozni.

 

Gazdasági és társadalmi környezet

Kárpátalja földrajzi elhelyezkedése, természeti adottságai, sokszínű kultúrája kedvezően befolyásolja a térség idegenforgalmi, mezőgazdasági és ipari fejlődését. A turizmus Kárpátalja egyik legfontosabb gazdasági húzóágazata a szakemberek szerint. Ahhoz viszont, hogy fellendüljön, fejleszteni kell a gazdaság minden ágazatát. Az ország belpolitikai helyzete, a háború elhúzódása gyökereiben megváltoztatta Kárpátalja gazdasági és társadalmi helyzetét egyaránt. Több külföldi vállalkozó kivonult a cégével együtt, így kevesebb a munkahely, kevesebb adó folyik be a helyi állampénztárba. A nehéz gazdasági helyzet és a folyamatos behívások miatt a lakosság jelentős része külföldre kényszerül dolgozni, majd a családot is kitelepíti. A nyelvtörvény körüli újra meg újra felmerülő kérdések, az adótörvény aránytalansága, a vállalkozások ellehetetlenítése szintén rontja a gazdasági és társadalmi helyzetet.

Jelentős potenciál van a faipari ágazatban Kárpátalján. Bár nyersanyagforrás főként a hegyvidéki területen van, viszont a feldolgozás és a nemzetközi kereskedelembe való bekapcsolódás tekintetében a határ menti térség számára is vállalkozási lehetőséget jelent, mely üzleti tevékenységhez elengedhetetlen, hogy megfelelő szakértelemmel felruházott faipari szakemberek képzése valósuljon meg az elkövetkezendő években. Vidékünk könnyűipara túlnyomórészt a helyi nyersanyagok (állati bőrök és prémek, gyapjú), illetve a behozott textil-alapanyagok bázisán fejlődik. Legfontosabb alágazata a ruhaipar, amelynek egyik központja Beregszász. Utóbbi város hagyományos ruhaipara az elmúlt mintegy húsz évben jelentős olasz befektetéssel újult meg.

Kárpátalja iparának meghatározó ágazata az élelmiszeripar is, amely főként helyi nyersanyagokat dolgoz fel. Legfontosabb alágazatai a boripar, az ásványvíz- és üdítőital-palackozás, a zöldség- és gyümölcskonzervipar, a tej-, a hús- és a malomipar. 

 

Vállalkozói helyzetértékelés 

Kárpát-medencei összehasonlításban látható, hogy a régióban (hét ország összehasonlításában) Kárpátalján a legalacsonyabb a 100 főre jutó vállalkozói sűrűség.

A 2016 nyarán végzett felmérés főleg a 18–40 év közötti fiatal vállalkozókat vizsgálta, esetünkben Kárpátalja magyarlakta térségében (Visktől Ungvárig – koncentráltam a zömében magyar lakta beregszászi térségre). A megkérdezett vállalkozók zömében a 2000-es évek elején indították a céget, illetve volt egy réteg, akik a világgazdasági válságot követően, 2012–13 környékén indították a vállalkozásaikat.

Ma egy fiatal magyar vállalkozó Kárpátalján nagy valószínűséggel 30 km-re él a határtól, betöltötte a 25. életévét, s leköveti a teljes népesség iparági megoszlását, azaz a tevékenységük zömében az agráriumhoz kapcsolódik. A könnyűipar, szolgáltatások, turisztikai vállalkozások főleg Beregszász városához köthetőek, viszont a magyarok kétharmada aprófalvas településekben lakik, ami pedig főként a mezőgazdaság felé predestinálja a vállalkozói irányultságot. A turisztika területén 40 év alatti fiatal vállalkozók alacsony arányban vannak, s a meglévők nagy része is főleg a családi gazdaságot, borászatot viszi tovább, turisztikai objektumot, vendéglátó egységet üzemeltet.

A kárpátaljai fiatal magyar vállalkozók általában mikro- vagy kisvállalkozásokat alapítottak. A vállalkozások jelentősebb kihívásai a minőségi emberi erőforrás elvándorlása és így a munkaerőhiány, a tőkeszegénység és a politikai, társadalmi és gazdasági bizonytalanság. Az állammal szemben kettős vélekedés rajzolódott ki az interjúzás során. Egyik vállalkozónak sem volt problémája a helyi önkormányzattal olyan értelemben, hogy hátráltatta volna tevékenységét (főleg nem etnikai szempontból), a legtöbben sem az adózásra, sem a hivatali rendszerre nem panaszkodtak, úgy vélték, hogy akár más országokkal összehasonlítva is, viszonylag megfizethető az adóteher.

A 2016-os felmérés időszakában a vállalkozók inkább előnynek minősítették azt, hogy magyarok abban az esetben, ha bírják az államnyelvet is. Nemzetiségi hátrányos megkülönböztetést nem tapasztaltak az üzleti életben, viszont a több nyelv, több lehetőséget is ad a számukra. (Hétfa Kutatóintézet, 2016)

Kárpátalja gazdaságfejlesztési koncepciójának, az Egán Ede-tervnek egyik kitörési ágazata a vállalkozói szféra termelékenységének a javítása, melyben a leginkább a könnyűipar fejlesztése jelenik meg. A térségre történelmileg igaz az a megállapítás, hogy a nehézipar távol volt, s így van ez ma is, ezért főleg az élelmiszer-feldolgozás, textilipar, kézműves ipar területén van kibontakozási lehetőség. Számos üzemképes konzervgyár van Beregszász környékén, melyek befektetőkre várnak. Ezt a potenciát kiegészíthetné, ha Beregszász mellett Dédánál – ahol tervek szerint az M3-as átjön – egy ipari parkot építenének ki, ahol magyarországi cégek jelenhetnének meg. Összekapcsolva a mezőgazdasági adottságokkal, az ország jelentős felvevő piacának lehetőségével elmondható, hogy amennyiben növekszik az ágazat tőkeellátottsága, valamint erősödik a szakképzés, akkor jelentősebb és mérhetőbb gazdasági fejlődést indukálhat az ágazat.

 

Turisztikai helyzetértékelés

A Szovjetunió széthullását követően közel egy évtizedig mély válságba zuhant a régió idegenforgalma, összeomlott a kereslet és a kínálat, a turisztikai infrastruktúra rendszere leépült. Az ezredfordulót követően lassú fejlődés indult meg, melynek pozitív eredményeit Kárpátalján és a helyi magyarság életterét képező járások területén is érzékelni lehetett. A turizmus fejlődési kereteit képező sajátos ukrán környezet tényezői ma is jelentős hatást gyakorolnak az idegenforgalomra: kedvezőtlen gazdasági és befektetői környezet; fejletlen turizmuspolitika és jogi háttér; használhatatlan hivatalos statisztika; a turisztikai fejlesztésekre jellemző spontaneitás.

Kárpátalja turisztikai adottságait megyei, országos szinten pozitívan ítélik meg, ugyanakkor tényként kezelhetjük, hogy kedvező természeti és társadalmi adottságainak jelentős része csak potenciálisan létezik.

A legfontosabb turisztikai termékként megyei szinten az egészségturizmust, a síturizmust, a falusi és a bakancsos turizmust jelölhetjük ki, de jól fejleszthető a rendezvényturizmus, a kulturális, az öko- és az örökségturizmus is (Berghauer, 2012).

A vidék legfontosabb turisztikai terméke az egészségturizmus (évi 1 millió vendégéjszaka), ugyanakkor a kárpátaljai magyarok által lakott területek kedvező balneológiai adottságaik ellenére is csak csekély szerepet töltenek be ebben (a Beregszászi járás részesedése 4–5%).

A szálláslehetőségekről általában elmondható, hogy csekély a jó minőségű (többcsillagos) szolgáltatást nyújtó intézmények száma, és kevés információ áll rendelkezésre a nem kereskedelmi minősítésű szálláshelyekről (kollégiumok, hostelek, egyházi, falusi szálláshelyek). Kollégiumi szálláslehetőséget általában csak a nagyobb településeken található felsőoktatási intézmények, líceumok biztosítanak. Az olcsó szálláshelynek minősülő hostelek (ágy bérlése) jellemzően a jelentősebb gyógyüdülők, fürdők környezetében találhatók. Kárpátalja magyarlakta települései becslések szerint 200 falusi vendégházzal várják a vidékre látogató (elsősorban magyarországi) turistákat, és egyidejűleg közel 600–800 vendég elszállásolását tudják megvalósítani.

Turisztikai attrakciók. Kárpátalja vonzerejének legfontosabb elemei az egyedi természeti értékek, a változatos domborzati adottságok és a kulturális sokszínűség. A magyar etnikai terület turizmusának kiemelt fontosságú szegmense az örökségturizmus, mely nagymértékben épít a tradicionális életvitelre, a magyar hagyományokra. Jelentős értéket képviselnek a vidék szakrális épületei (beregszászi római katolikus, csetfalvai református templom), a különböző rendezvények ( Nagyborzsovai Halászléfesztivál, Mezőgecsei Lekvárfőző Fesztivál, KurucFeszt, Bethlen-nap, BercsényiFeszt, Mezőgecsei Nemzetközi Böllérverseny, a Zászlóbontás napja, BeregFeszt – Beregszász, Képzőművészeti és Táncfesztivál – Tiszapéterfalva), melyekhez jól illeszkedik az utóbbi években fejlődésnek indult borturizmus (Bene, Kígyós). Elsősorban az ukrán turisták körében népszerűek a helyi termálfürdők (Beregszász, Mezőkaszony). A magyar etnikai sáv határterületén elhelyezkedő nagyobb városok jelentős városi turizmust bonyolítanak le fennmaradt történelmi emlékhelyeik jóvoltából (munkácsi vár, ungvári vár). A magyar élettéren kívül eső területek látványosságai közül a magyar turisták körében „kihagyhatatlan” úti cél a Vereckei-hágó és a Tisza összefolyása, illetve ki kell emelnünk Kárpátalja hegyvidéki területének UNESCO által is elismert értékeit (kőrösmezői és uzsoki fatemplom, Kárpáti Bioszféra Rezervátum, Ungi Nemzeti Park).

Kárpátalja határ menti térségében a legdinamikusabb ágazat napjainkban a turisztika és a hozzá kapcsolódó szolgáltató és termelési kör bővülése. Az ország politikai-gazdasági helyzetének stabilizálódásával további kibontakozás várható. Ezt támasztja alá az is, hogy az elmúlt években több jelentős beruházás valósult meg, valamint bővült a magyarlakta térségen belül a vendéglátói szolgáltatást végzők, valamint szálláshelyet kínálók száma. Ezek a támogatások a mai statisztikákban még nem láthatóak, viszont előremutató hatásuk várható.

Új attrakciókat kellene létrehozni, hogy a város vonzóbb legyen mind a magyarországi, mind az ukrajnai turisták számára. Néhány ötlet, amely bővíthetné a kínálatot.

A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Perényi Kulturális Központ kialakítása a beregardói Perényi Kultúrkuriában. Az ardói Perényi-kastély elhelyezkedésének sajátosságai és történelmi jelentősége, szerepe és a patinás épület körül található park tökéletes helyszín egy városi/regionális jelentőségű kulturális központ kialakítására. Az ilyen jellegű központoknak a közösségépítés, közösségmegtartás, közösségápolás a legfontosabb célja. A ház élő közösségi otthonná válna a város számára.

Cél: Beregszászi multifunkcionális közösségi központ létrehozása.

A létesítménnyel kapcsolatos feladatok:

• Multifunkcionális közösségi központ létrehozása
• Közösségi, gyermek és felnőttképzési élményfunkciók egy komplexumba telepítése, a szolgáltatások minél szélesebb spektrumának biztosítása egy helyszínen.
• Területi közművelődési tanácsadói szolgáltató funkció kialakítása, a környező kistérségek kulturális-közművelődési alapszolgáltatásainak magasabb színvonalú biztosítása, például magyar népművészeti tanoda.

A leendő kulturális központ általános leírása (felépítése, feladatai stb.)

A) Az intézményben működne, a főiskola által alapított és létrehozott gyermek népművészeti iskola a Tulipán Tanoda.
Feladat: rendszeres néptáncoktatás, kézműves-foglalkozások, népijáték-oktatás, gyermekirodalmi foglalkozások szervezése. Hiánypótló lenne egy Manóvár gyermekmegőrző, azaz egy szoba, amelyik gyermekjátékokkal van berendezve, és ahol óvónő felügyelete alatt gyermekfejlesztő tevékenység folyik.

B) Játszótér
Feladat: hagyományos térjátékok, hinták, csúszdák kialakítása

C) Borospince és helyi értéktár működtetése. Magyar borvidékeket bemutató estek, borkóstolók szervezése
Feladat: bemutató borospince, ahol magyar és kárpátaljai borok bemutatása, sommelier-képzés történik. A főiskola turisztikai tanszékének a gyakorlótelepe lenne.

D) Perényi-emlékszoba működtetése
Feladat: A Perényi-hagyaték, tematikus dokumentumok, fotók, képek, használati tárgyak összegyűjtése és állandó kiállítás működtetése

E) Ifjúsági és felnőtt klubterem
Feladat: felnőtteknek szóló tevékenységek szervezése (könyvklub, nyugdíjasklub, történelmi és helytörténeti előadások, kórus- és zenekarpróbák, irodalmi és zenés estek, ismerkedési estek, bor- és ételkóstolók.

F) Galéria és vagy koncertterem
Feladat: Képgaléria működtetése, képzőművészeti alkotó foglalkozásokkal egybekötve, 40-50 ember befogadására alkalmas koncertterem működtetése, klasszikus zenei koncertekhez, előadói estekhez.

G) Pinceklub
Feladat: alternatív estek, táncházak, zenés estek, játékestek, biliárdozás, egyéb partik szervezése az erre a célra berendezett pincében.

H) Hagyományok konyhája
Feladat: közös főzési lehetőségek, ízek prezentációjának megszervezése. Az udvar alkalmas helyszínné kell tenni egy-egy közösség ünnepségének megszervezésére: az udvaron pünkösdi királyválasztást, húsvéti szokásokhoz kapcsolódó kézműves programok, locsoló rituálék, adventi betlehemezés, időszakos kézműves vásárok, jótékonysági akciók, gyermeknapok szervezhetők. A gyermekfoglalkoztató és -fejlesztő programok során rendszeresen sor kerül logopédiai, beszédkészség-fejlesztő, személyiségfejlesztő, mentálhigiénés foglalkozásokra.

Az épület használatát 25 évre megkapta a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola. A bérleti díjat levonhatja a felújítási költségből a felújítás befejezése után. A Keleti Partnerség programnak köszönhetően sikerült az épületet átfedni, majd a Budapest Főpolgármester támogatásából az ablakokat kicserélni. A munkálatok költségigénye még nem teljes.

A város központjában van az egykor Bethlen Gábor fejedelem által 1654-ben építtetett kastély, amely a Rákócziaké is volt, és így jelentős magyar értéket képvisel, de nagyon romos állapotban van. A kastélyban a szovjetrendszerben szakiskola működött, az épület tulajdonjoga az államé volt. A szakképzési rendszer átalakításával az épület megyei vagy városi önkormányzati tulajdonba kerülhet, és akkor itt kaphatna helyet Beregszász kulturális-turisztikai központja, a kárpátaljai magyarság múltját, kultúráját bemutató múzeum. Az épület az állam tulajdona, folyamatban van átadása az önkormányzatnak. Az épület felújítása akkor kezdődhet meg, ha annak üzemeltetésére tendert írnak, és azt az üzemeltető megnyeri. Az épületet hosszú távú szerződésre lehetne bérbe venni, mert műemlék, így a hatályos törvények szerint nem lehet eladni. Az épület felújítását és a múzeum létrehozását pályázati forrásokból lehetne fedezni, a fenntartást a bevételekből.

A Bethlen–Rákóczi-kastéllyal szemben van a IV. században épült római katolikus templom, amely régen felújításra vár. A magyar nemzet szempontjából, miután a történelmi egyházak a nyelv és a kultúra hordozói, fontos lenne a város új negyedében a „Mikrorajonban” kisebb református és katolikus templomot építeni, ami közösséget szervezne maga köré, hogy az ott élő és lebegő identitásúak megtalálják helyüket a városban. A helyzetet egyelőre az ortodox egyház ismerte fel, ők építettek templomot. A görögkatolikus magyar közösségnek is szüksége lenne önálló templomra, mert az eltelt negyed században ukrán templomot már építettek, a régi templomba – ahova a magyar hívek járnak – többségben vannak az ukrán ajkúak, így egyre inkább kiszorulnak a szellemiséget meghatározó vezetésből. Jó példa erre, hogy a néhány éve a Kerekhegyre vezető út mentén épített Stációk feliratai már csak ukrán nyelvűek, a korábban megszokott magyar–ukrán helyett.

Fontos lenne még:

• Skanzen kialakítása a Bereg-vidéken;
• Borturizmus fejlesztése: a Bereg-vidéki történelmi pincerendszer rekonstrukciója;
• Termálturizmus fejlesztése a városban;
• Borzsa-völgyi Kisvasút Múzeum létrehozása (a kisvasút még működőképes, de a pálya és a mozdonyok jelentős felújításra szorulnak, viszont nagyon a szép környezetnek köszönhetően ígéretes turisztikai attrakció lehetne;
• Honfoglalási emlékpark funkcióbővítése;
• Beregszászi állatpark kialakítása;

 Honfoglalási emlékpark funkcióbővítése

Beregszász határában, a Kishegynél találta meg másfél évszázaddal ezelőtt Lehoczky Tivadar helytörténész azt a honfoglalási süvegcsúcsot, amely emblematikussá vált. Innen 5 km-re, Csomán fél évszázada honfoglalási temetőre bukkantak, az anyagát elszállították, valamely szovjet vagy ukrán múzeumba. A KMKSZ kezdeményezésére a helyén emlékparkot hoztak létre, ahol hamarosan bemutatóterem épül. Az emlékparkban tartják a honfoglalás napját, a Szent István-napot és egyéb rendezvényeket. A központ funkcióit turisztikai szempontból lehetne bővíteni. Az emlékpark mellett a KMKSZ megvásárolt egy telket. Ezen építeni lehetne egy istállót, szálláshelyeket kialakítani (ezt már a falu környező házai is biztosíthatnák falusi turizmus keretén belül), a terület bázisa lehetne egy lovasiskolának, megalapozná a lovasturizmust, terepe lehetne egy kárpátaljai kurucvágtának. A terület mellett található egy kiszáradt mesterséges víztározó. Ez ideális terepe lehetne a lovaglásnak. A kiszáradt tó töltését lelátóvá alakítani, majd a tóban kialakítani a lovaspályát. Egyéb tömegrendezvénynek is otthont adhatna. A tó egyelőre a Baktai Állami Tudományos Kísérleti Állomás tulajdona, de információim szerint most van folyamatban átadása a falu önkormányzatának. Amint az önkormányzathoz kerül, bérbe lehetne vennie annak a civil szervezetnek, amely ezt a tevékenységet felvállalná.

Beregszászi állatpark kialakítása

A főiskola biológia és kémia és mezőgazdasági tanszéke, valamint a Fodor István Természet-tudományi Kutatóközpont szaktantermeket üzemeltet, gyűjteményekkel rendelkezik, melyek által megismerhetik a helyi élővilágot a hallgatók. Nagydobronyban egy erdei iskola, tanösvény építése zajlik. Beregszász határában, az erdő használatára oktatási és kutatási céllal együttműködést kötöttünk az erdészettel. Itt szeretnénk a dobronyihoz hasonló telepet (erdei iskola, kalandpark, tanösvény) kialakítani, kibővítve egy állatparkkal, ami kutatási és turisztika célokat egyaránt szolgálna. A főiskola szerződést kötött a Nyíregyházi Állatkerttel, melyben minden szinten szakmai tanáccsal szolgálnak, rendelkezünk szerződéssel a járási erdészettel az erődőre. Szerződéssel rendelkezünk az erdészettel a Beregszász melletti Dédai erdőre vonatkozóan.

Fontos, hogy az alacsony infrastrukturális állapotokat javítsuk az ágazatban, viszont nem elhanyagolható a szakképzett munkaerő hiánya sem.

Mivel az ágazat kibontakozása az elmúlt években vett lendületet, így az oktatást most kell még felzárkóztatni, hogy mind a vendéglátó helyeken, mind a különféle szálláshelyeken és attrakciók tekintetében minőségi szolgáltatást tudjon biztosítani az ágazat az ide látogató belföldi és külföldi turisták számára egyaránt. A nemzetek gazdasági versenyében alapvető fontosságú az egyes gazdaságok szellemi potenciálja, a tudomány teljesítőképessége, a tudományos eredmények hatékony alkalmazása a termelésben. Az ipari, szolgáltatási innováció, vagyis az ötlettől a tudományos kutatáson át az új termék vagy technológia létrejöttéig tartó folyamat megerősítése, felgyorsítása – a fogadóképesség (pl.: emberi erőforrás szakmai színvonalának emelése, folyamatos megújítása) alapjainak a fejlesztése és működtetése mind a magyar gazdaság legfontosabb erőforrása, mind Kárpátalja erőforrása is lehet.

Minden gazdasági fejlesztés alapfeltétele a jól képzett munkaerő, a szakképzett munkaerő, ami viszont alig van. Kárpátalján nincs magyar nyelvű szakképzés.

 

Érettségi utáni szakképzés fejlesztése együttműködésben a határ menti magyarországi szakközépiskolákkal

A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola az Egán Ede-terv alapján kidolgozta a tervhez illeszkedő szakképzési koncepcióját, mely hálózatszerűen Kárpátalja régióiban szeretne a helyi igényeknek illeszkedő szakképesítést nyújtani a fiataloknak. 2013-ban a főiskola szervezeti egységeként létrehozták a felsőfokú szakképzési intézetet, ahol könyvelő, informatikus rendszergazda, turisztika, szociálpedagógia/szociális munkás és óvodapedagógia szakon tanulhatnak a jelentkezők az általános iskola után. A sikeresen oklevelet szerző diákok lehetőséget kapnak, hogy szakirányuknak megfelelően folytassák tanulmányaikat a főiskola BSc-szintű képzésének 2. évfolyamán. Ez a lehetőség nagyban segíti a kárpátaljai magyar diákok képzési és munkaerőpiaci elhelyezkedését, mert ide belső felvételivel juthatnak be kikerülve a diszkriminatív központosított ukrán felvételi rendszert. A gazdasági-politikai bizonytalanság, a folyamatos veszélyérzet, a férfilakosság katonai besorozása – egyre több fiatalt arra ösztönöz, hogy elhagyja a vidéket és külföldön keressen munkát, elsősorban Magyarországon. A lehetőségeik képesítés és szakma nélkül korlátozottak. A megye gazdasága – valamennyi ágát tekintve – alacsony hatásfokú, a műszaki színvonala és a szervezettsége elmaradott. A meglévő városi ipar tönkrement, leépült. A termelés-visszaesés nagymértékben kihat a lakosság jövedelmének alakulására. A nehéz piaci körülmények, a vállalkozások tőke- és hitelhiánya rengeteg nehézséget okoz azoknak, akik itthon akarnak maradni, amit tudás nélkül szinte lehetetlen megvalósítani. A Rákóczi-főiskola Felsőfokú Szakképzési Intézete, mint központi egység mellett középtávon célszerű létrehozni szakképzési bázisokat Beregszászban, Ung, Ugocsa és Máramaros megyékben is. Ezeken a bázisokon a helyi körülményeknek és igényeknek megfelelő képzési kínálatot biztosítani a regionális hagyományok szerint. Természetesen miután mind a négy képzőhely a Rákóczi-főiskola egysége, az egész területről várná a diákokat. Ezt segítené a bentlakás megteremtése minden képzőhelyen. A terveink szerint Beregszászban szolgáltatási, turisztikai, Nagydobronyban (Ungvári járás) mezőgazdasági szakirányú képzéseket indítanánk, Tiszapéterfalván (Nagyszőlősi járás, az egykori Ugocsa vármegye) főleg olyan szakokat, amielyek a szolgáltatásokban szükséges szakmák elsajátítását biztosítaná, a Felső-Tisza-vidéken (Huszti, Técsői, Rahói járások valamely magyar településén, a volt Máramaros megye részére) főleg az erdőgazdálkodás, vadgazdálkodás és fafeldolgozás, építkezéshez szükséges szakmák központja lenne. A központi profilok szerinti képzések mellett – a regionális igények megfelelően – egyes szakokat több képzési központban is indítanánk párhuzamosan, vagy igény szerint rotációs rendszerben. A tanárt utaztatnánk, nem a diákokat. Figyelembe véve Kárpátalja magyarságának demográfiai helyzetét, célszerűnek tartjuk széles képzési kínálatú, de kis létszámú csoportok indítását, ezért 8–12 fős csoportok szervezését tartjuk racionálisnak bázisonként. Első ütemben magyarországi határ menti szakközépiskolákkal együttműködve indítanánk érettségi utáni képzéseket a főiskola által korábban kialakított jó gyakorlatnak megfelelően. A hallgatók de jure a magyarországi intézmény hallgatói lennének, de a főiskolához is kötődnének, mint Ukrajnában az ukrán állam által nem akkreditált képzőhely hallgatói, ami törvényes jogviszonyt jelentene, de nem kapnának ukrán államilag elismert oklevelet, hanem egy tanúsítványt, viszont a képzés végén, amennyiben eleget tesznek az együttműködésben részt vevő intézmény követelményrendszerének, képesítést szerezhetnek, ami honosítható. Ez lehetővé tenné számukra, hogy jó minőségű szakmai képzésben részesüljenek, de nem szakadnának el teljesen szülőföldjüktől. A képzés egy része itthon valósulhatna meg, és ha az anyaintézmény Kárpátalján talál alkalmas gyakorlóterepet, úgy a gyakorlatok egy része is szülőföldjükön történne. Minden szaktárgynak két tantárgyfelelőse lenne: egy a magyarországi intézmény részéről, egy Kárpátaljáról. Ezzel a módszerrel olyan hatékony tudástranszfer jöhetne létre, amely mindkét régiónak hasznára válhatna. A magyarországi technológiát elsajátító fiatalok, amennyiben szülőföldjükön tudnak maradni, szakmájuk innovatív képviselőivé válhatnak. A Magyarországon látott jó gyakorlatok hamarabb meghonosodnának vidékünkön. A képesítés megszerzése után valószínűleg egy részük a magyarországi vállalatoknál helyezkedne el a két régió közötti nagy gazdasági szakadék miatt, de ezzel segítené/vagy legalábbis részben megoldaná az utóbbi években Magyarországon megjelent szakképzett munkaerőhiányt. A kétéves képzés alatt kialakulhat egy szakoktatói gárda Kárpátalján is, akik a magyarországi tudást és tapasztalatot elsajátíthatták.

A szakképzés most a főiskolán folyik, de szeretnénk kihelyezni a város egyik elhagyott épületébe, a volt orosz iskolába, melyet bérelni szeretnénk a várostól. Most került kiírásra a bérlési lehetőség, ahol pályázati úton lehet elnyerni azt. Az épület felújítási költsége levonható a bérleti díjból.

A többi képzési hely nem a városban lenne, hanem Nagydobronyban, Tiszapéterfalván és a Felső-Tisza-vidék valamelyik településén. 

Az általános és középiskolai képzési igények sok esetben a képzési körülményektől függnek. A jó körülmények és a modern minőségi képzés az, amivel megszólítható a társadalom, ezért arra kell törekedni, hogy a magyar nyelvű képzések jobb körülmények között és minőségileg magasabb értéket hordozzanak.

A magyar nyelvű oktatás-képzés fejlesztése

A kizárólag magyar nyelvű képzést folytató beregszászi általános iskolák és középiskolák fejlesztése. Beregszász területén több intézmény magyar tannyelvű: a Beregszászi Bethlen Gábor Magyar Gimnázium, a Beregszászi 4. Sz. Kossuth Lajos Középiskola, a Beregszászi 6. Sz. Drávai Gizella Általános Iskola, a 7. és a 9-es számú általános iskolák. A Beregszászi 3. Sz. Zrinyi Ilona Középiskola magyar és ukrán párhuzamos osztályokkal, a Beregszászi 10. Sz. Középiskola magyar–orosz osztályokkal, a bentlakásos iskola magyar és ukrán párhuzamos osztályokkal működnek. Az iskolák állaga rossz, mindegyik felújításra szorul. Elsősorban a magyar tannyelvű középiskolákat kellene felújítani. A magyar osztályok iráni igény megnövekedett, helyhiány miatt nem tudnak magyar osztályt indítani a Kossuth Lajos-középiskolában, ezért a költségbecslés elkészült, az oktatási intézményre. A Bethlen-gimnázium felújítási terve folyamatban van. Az épületek a város vagy a járás tulajdonában vannak, a fenntartójuk az önkormányzat. A Kárpátaljai Magyar Felsőoktatásért és Közoktatásért Alapítvány szerződést köthetne a fenntartóval arról, hogy felújítja az épületet azzal a feltétellel, hogy ott a továbbiakban is magyar iskolát működtet, és az épületben teret biztosít a magyar civil szervezetek rendezvényeinek. 

A magyar oktatás iránti igény megnövekedése, valamint a teljes körű magyar nyelvű állami oktatást korlátozó törvény miatt is célszerű lenne a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolának gyakorló iskolákat létrehozni Beregszászban, melynek lennének filiái azokon a helyeken, ahonnan kiszorult a magyar oktatás az állami intézményekből és megszűnt.

A főiskola képzési kínálatához igazodva óvodai, elemi és általános iskolai tagozatokra lenne szükség, miután a főiskola már működtet szakképzési intézetet. A főiskola a tanóvoda számára épülettel már rendelkezik, ezt kellene felújítani és működtetni. A gyakorló óvoda épületéhez közel rendelkezünk egy telekkel (1 ha), ahova elemi iskolát lehetne építeni. Általános iskola számára még nem rendelkezünk épülettel, de a városban működő valamelyik iskolát bérbe vehetnénk, és ott minőségi magyar nyelvű magániskolát üzemeltethetnénk. Ukrajnában a magán és alapítványi iskolákat az állam nem támogatja, ezért főleg magyarországi forrásokra támaszkodhatnának. Az építkezés folyamata: telek átminősítése oktatási célra, építkezési engedélyek beszerzése, terv jóváhagyása, építkezés, üzembe helyezés (2–3 év). Az iskola bérbe vételekor, a helyi önkormányzat döntése alapján célirányos pályázatot hirdet hosszú távú (maximum 49 év) használatra. A pályázatba bekerülhet, hogy a bérleti díjból levonható az igazolható beruházási költség az átadás után. Kockázat: amennyiben több pályázó lesz az épületre, a bérleti díjra licitálhatnak, és ezzel jelentősen növekedhet a bérleti díj. 

Tanároknak szóló továbbképzési program

A Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség két évtizede szervez rendszeresen évközi továbbképzéseket és nyáron a Kárpátaljai Nyári Kölcsey Pedagógusakadémiát. Az akadémia egyhetes, bentlakásos, 40 órás továbbképzés, melyet beszámítanak az ötévente kötelező 150 órás képzési időbe a Kárpátaljai Megyei Pedagógus-továbbképző Intézet keretein belül. Működő folyamat. A képzési kínálat bővítése, kiterjesztése a felzárkóztató és roma nevelési programokra és ezzel párhuzamosan a minőségbiztosításra, tehetséggondozásra. A képzés a főiskola és a Péterfalvai Református Líceum bázisán valósul meg helyi és külföldi előadók bevonásával. A képzés keretén belül a tanárok megismerkedhetnek a magyarországi haladó innovatív módszerekkel, gyakorlatokkal.

A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola és a Kaposvári Egyetem közös színészképzésének elindítása 

A beregszászi magyar színház utánpótlás nevelését egy magyarországi egyetem székhelyen kívüli képzéseként lehetne megvalósítani, mert ukrán akkreditációt a mostani körülmények között szinte lehetetlen. Az oktatás a főiskolán és a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház (ismertebb nevén Beregszászi Illyés Gyula Nemzeti Színház) épületében zajlana. A hallgatók a főiskola nem akkreditált képzésében vennének részt, és annak infrastruktúráját használnák (könyvtár, szaktantermek, kollégium). A magyarországi intézmény a fejkvóta alapján oldaná meg költségeit, mert annak a hallgatói is lennének.

 

A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola turisztikai képzési gyakorlóbázisának kialakítása
(ez nem tartozik közvetlenül Beregszászhoz, közvetve igen, a főiskola fejlesztési koncepciójának része.) 

Kőrösmezői magashegyi bázis 

Ez a bázis lenne a földrajz, biológia, turizmus, pedagógia szakok terepgyakorlati bázisa, ami egyúttal gyermeküdültetést is befogadna a város területéről, de bázisa lenne téli síoktatásnak, a Határtalanul programoknak is, mert 50 fős szálláshelyben gondolkodunk. (Egyelőre a főiskola fejlesztési tervében szerepel, miután Kőrösmező Kárpátalja legtávolabbi pontja, ahol van magyar közösség.)

A Tiszaújlaki Sóház

A Rákóczi-főiskola turisztikai szak működésének alapfeltétele a gyakorlóhelyek kialakítása. Beregszászban ilyen hely lesz a Perényi-kastély (feljebb már írtunk róla), ahol a borkultúrát mutatnánk be. A várostól 20 km-re lévő Tiszaújlakon alakítanánk ki egy másikat, amely közvetve kapcsolódik a főiskolán keresztül a városhoz, mert az itt-tanulóknak lenne gyakorló terepe. Tiszaújlak központjában évtizedek óta üresen áll a volt Sóház, ami a Rákóczi-szabadságharchoz köthető több száz éves épület. Ebben szeretnénk egy másik bázist kialakítani, amelyben korabeli éttermet, szállodát alakítanánk ki és egy kiállítást a szabadságharcról.

Az épület tulajdonosa a Nagyszőlősi járás. Egyelőre nem döntöttek, hogy eladják vagy 49 évre bérbe adják.

 

II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola számára megyei szintű magán gyakorlóóvodai és általános iskolai hálózat kialakítása

Azokon a településeken (20 ilyen település van a vidéken), ahol nincs magyar iskola és óvoda, de lenne rá igény, még akkor is, ha túl vannak a nyelvváltáson, a főiskola létrehozna gyakorlóiskolákat. Ez azért lenne vonzó, mert az államihoz képest jobb körülményeket és minőségi oktatást biztosítana, illetve továbbtanulási lehetőséget a városi bentlakásos iskolában, majd a szakképzés rendszerében. Az intézmények úgy működnének, mint a főiskola gyakorlóiskolái, ahol a magyart mint idegen nyelvet tanítanánk az óvodai fokozaton, egy év intenzív nyelvi előkészítőt az 5. éveseknek, majd az elemiben magyarul tanulhatnának 4 éven keresztül, és utána felajánlanánk a beregszászi bentlakásos iskolát, esetleg az egyházi líceumokat, vagy a településhez legközelebbi magyar iskolát iskolabuszos megközelítéssel azok számára, akik ezt igényelnék továbbtanulási lehetőségként, vagy a szakképzési intézményeinket. Egy ösztöndíjprogrammal kiegészítve szélesíthetnénk a magyar nyelv és kultúra körét, kiterjesztve egész Kárpátaljára, mert ezek a települések lényegében járási központok. A településeken ezzel ismét megjelenne a magyar kultúra, és a magyar értelmiség, ami akár más irányba is generálhatná erőket, amennyiben ezt kiegészítenék az egyházak azzal, hogy ismét visszaszereznék a korábban elvesztett híveiket. Minajban, Nagybakosban, Gődényházán, Tekeházán, Mátyfalván, Fancsikán, Királyházán, Terebesfejérpatakon, Gyertyánligeten, Nagybocskón, Taracközön, Bilkén most is működnek magyar történelmi egyházak, csak a híveket kellene magyar identitásukban erősíteni, hogy gyermekeiket a magyar iskolába adják. Perecsenyben, Nagybereznán, Szerednyén, Ilosván, Dolhán volt magyar mise és istentisztelet a szovjetrendszerben, majd a kilencvenes években megszűnt. Alsóverecke, Volóc, Mizshirja, a magyar görögkatolikusok, katolikusok missziós telepe lehetne. Összegezve, a megcélzott települések, ahol igény mutatkozik erre: Nagybakos, Gődényháza, Tekeháza, Mátyfalva, Fancsika, Királyháza, Perecseny, Nagyberezna, Szerednye, Minaj, Homok, Ilosva, Dolha, Bilke, Terebesfejérpatak, Gyertyánliget, Nagybocskó, Taracköz, Alsóverecke, Volóc, Mizshirja.

Felnőttképzés a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Felnőttképzési Központjának keretén belül

A Rákóczi-főiskola Felnőttképzési Központja évente több szakképzést bonyolít le Beregszászban, de kihelyezett területeken is. Többek között OKJ-s képzéseket magyarországi intézményekkel, igény szerint a főiskola székhelyén kívüli képzési bázisain. A központ 120 órás magyar nyelvi tanfolyamokat is szervez, amelyekre nagy az igény a honosítás megszerzése miatt. A múlt évben 9 ezer fölött volt a résztvevők száma, és a kurzusokat mintegy 50 helyszínen tartották.

Gyermeksportiskola létrehozása

Kárpátaljáról, Beregszász és környékéről több mint kétszáz gyerek utazik hetente Nyíregyházára, Tarpára sporttagozatos iskolákba, fociakadémiára, mert itthon anyanyelven nem működik ilyen intézmény. A kiskorú gyerekek nagy részéből nem válik hivatásos sportoló, de miután más szocializációs és oktatási folyamatban vett részt, nem tud visszaintegrálódni (már csak azért sem, mert ott nem tanult ukrán nyelvet). Ebben az esetben, amennyiben a szülők anyagi helyzete megengedi, kiköltöznek, hogy gyermeküket támogathassák. Azok, akik nem engedhetik meg maguknak mindezt, különböző szakiskolákba kötnek ki, de támogató családi háttér és kapcsolati tőke hiányában sikertelenebb életpályát futhatnak be, mintha itthon maradtak volna. Ennek tükrében célszerű Kárpátalján megteremteni a sport iránt érdeklődők tehetséggondozását annak magyar központjában, Beregszászban. Beregszászban a labdarúgásnak és a kézilabdának van hagyománya, a küzdősportok közül az ökölvívásnak, és a birkózásnak. A kosárlabda és a röplabda is népszerű a vidéken. Rövid távon a város és a főiskola sporttermeinek bázisán megindítható a képzés. Ezt be kell jegyeztetni mint intézményt, ami saját igazolást adhat ki, ebben az esetben nem kell akkreditáltatni, működhet akár egy másik anyaországi intézmény tagintézményeként. Önállóan is működhet és kiadhat tanúsítványt arról, hogy mit tanított. Amennyiben azt akarjuk, hogy ukrán akkreditációt is kapjon, akkor a képzést engedélyeztetni kell. Ekkor számon kérik, hogy van-e saját infrastruktúrája, oktatói testülete, igazolt hosszú távú (min.10 éves) bérlete. A városban a Barátság Stadion magánkézben van, alkalmas lenne erre a célra, ott vannak megfelelő objektumok.

Sporttanár- és edzőképzés elindítása

Kárpátalján nagy hiány van magyar nyelvű edzőből és testnevelő tanárból. A magyar tannyelvű iskolákban sokszor képesítés nélküliek dolgoznak. A képzés akkreditálásának ukrajnai lehetőségei nagyon korlátozottak (a tárgyi feltételek mellett testnevelő tanári alapképzettséggel rendelkező főállású nagydoktor és PhD-doktor oktatókra lenne szükség, amit nem tudunk biztosítani.) A főiskola bázisán másoddiplomás képzésként a Nyíregyházi Főiskolának képzési székhelyen kívüli képzéseként indítanánk, mely Beregszászban zajlana, a főiskola Egészségügyi és Sportcentrumának bázisán. Minden tárgynak két tantárgyfelelőse lenne: egy magyarországi és egy kárpátaljai. A vizsgák itt zajlanának a magyarországi felelősnél, a záróvizsga Nyíregyházán. Sikeres teljesítés esetén megkaphatná a Nyíregyházi Főiskola oklevelét, melyet technikai eljárással honosíthatna Ukrajnában. Kárpátalján nem akkreditált képzésként hirdetnénk, melyre van törvényi lehetőség, precedens és gyakorlat. A főiskola bázisán folyna a képzés: rendelkezünk egy sportcentrummal, melyben van egy szabvány méretű kézilabdapálya (kosár- és röplabdapályává átalakítható), egy kisebb tornaterem, edzőterem, fitneszterem, anatómia szaktanterem, két masszázsszoba.). Az udvaron van egy gumipálya, ami kosárlabda-, röplabdapálya méretű). Tervben van egy tanuszoda megépítése, de ezt a következő kérdéscsoportnál részletesebben kifejtjük.

Sportcentrum kialakítása

 Az épületben helyt kapna a város összes könyvtára. Minden városi iskola használhatná úszás oktatásra, bázisa lenne a főiskola testnevelési oktatásának és tanári képzésének. A főiskola bérbe vehetné a város egyik stadionját erre a célra. A beregszászi kézilabdacsapat a nyolcvanas években az ukrán válogatott alapját adta, melyben olimpiai bajnokként tevékenykedett Heczkó-Lobova Nyina, vagy a csapat tagja volt Greba Anna, aki jelenleg a főiskola tanára. Napjainkban a főiskola szponzorálásával vesz részt a megyei bajnokságban a város csapata, akik legtöbbször dobogós helyen végeznek. Nincs utánpótlás, ezért kellene felkarolni az utánpótlás-nevelést.

 

Fiatalok helyi lakhatásának támogatása („Fecskelakások” kialakítása) 

Az ifjúságot itthon tartó feladatok

Beregszász város magyar polgársága az elmúlt három évtizedben külföldre, főleg Magyarországra költözött, így a városban a magyarok aránya 50% körül van, amit nem észlelünk, mert a környékről beutazók napközben a városban magyar hangulatot teremtenek, de estére kiürül a város, és a főtéren főleg betelepült ukránokkal találkozunk. A főiskolán és az oktatási intézményekben vidékről beutazók dolgoznak. A főiskola Ungvár irányába autóbuszt üzemeltet. A fiatalok, akik a főiskolán ismerkedtek meg és összeházasodtak, majd itt maradtak dolgozni, nem tudnak lakást vásárolni. A lakások ára mesterségesen magas árfolyamon cserél gazdát, mert a belső ukrajnaiak számára az ottani fővárosi viszonyokhoz képest olcsónak számít. Annak érdekében, hogy a város magyar értelmiségét „megkössük”, a város visszanyerje magyar polgári hangulatát és életét, célszerű a „fecskeházakat” vagy „fecskelakásokat” vásárolni az értelmiségiek számára. A színháznak vannak színész-lakásai, de pedagógusoknak, orvosoknak is kellene „fecskeházakat” kialakítani. Ezek a lakások valamely szervezet tulajdonába kerülnének, melyeket 3–5 évig lehetne bérelni, amennyiben a városban vállal munkát a bérlő.

 

Infrastruktúra

A város legnagyobb problémája a szennyvízhálózat és szennyvíztisztítási rendszer hiánya. A nyolcvanas években még üzemelt az ülepítő rendszer, bár nem olyan kapacitással, hogy a várost el tudta volna látni, de az a kilencvenes években tönkrement. Azóta nagyrészt minden szennyvíz a város közepét átszelő Vérke-patakba folyik, ezzel tönkre téve azt.

Amennyiben élhető várost szeretnénk, előbb ki kell építeni a szennyvízhálózatot és a szennyvíztisztító rendszert, majd kitisztítani a Vérkét, hogy az vissza kapja régi funkcióját, és annak partjai ismét a város pihenőparkjává váljon.

Másik alapgondja a városnak az áthaladó forgalom, amire a jelenlegi úthálózat alkalmatlan. Évek óta folyamatban van az elkerülő út megépítése, de a különböző politikai, jogi és gazdasági okok miatt nem valósult meg.

 

Az egészségügyi ellátórendszer

A városban van kórház, ami több épületből áll. Az egyik a harmincas években, a Csehszlovák időszakban épült. A másik épület, amely az 1990-es években épült magyarországi tervek alapján és magyar kivitelezők általi beruházásként, részben elkészült. Az ukrán állam nem fizetett vissza semmit a beruházásból, melyre ígéretet tett, így az egyik szárnya befejezetlenül áll. Az épület másik szárnyát üzembe helyezték, de miután negyed százada nem fordítottak felújításra semmit, ez is felújításra szorul. Az egészségügyi reformok miatt a kórház létét állandóan kétségbe vonják a felsőbb szervek: hol Nagyszőlősre, hol Munkácsra akarják áttenni, pedig jelenlegi helyén is nagy szükség van rá.

A kórház megmentésére több koncepció létezik. Az egy koncepció szerint célszerű lenne befejezni a félben maradt kórházi szárnyat, felújítani a másik felét, és akár állami, akár magánintézményként üzemeltetni. A cseh korszakban épített épületbe át lehetne helyezni az egészségügyi szakközépiskolát, amely most az egykori Bereg Vármegye Házában működik. Az áthelyezéssel közel kerülne egymáshoz az oktató intézmény és a gyakorlókórház. A kórházat akár oktató kórházzá is minősíthetnék, és központja lehetne a magyar háziorvosi hálózatnak, a kárpátaljai magyar orvosok átképzésének, képzésének. A megyeháza visszakaphatná a funkcióját, és méltó helyet biztosítana a városi és a járási hivatalok számára. A jelenlegi járási központ, ami a volt megyeházával szemben, a Vérke másik partján helyezkedik el, „kormányablakként” működhetne, lehetőség lenne egy helyre behozni a különböző állami hivatalokat (adóhatóság, gázközmű irodája, villanyszolgáltatás irodája, útlevélosztály, oktatási osztály stb.), melyek most a város különböző pontjain, egymástól több kilométeres távolságra vannak.

A költségek a következő tételekből állnak:

1. Az új kórház befejezetlen szárnyának felépítése és az üzemben lévő szárny felújítása
2. A „csehek alatt” épített kórházi épület felújítása egészségügyi szakközépiskola céljára
3. A megyeháza épületének felújítása

Lépésről lépésre lehetne megvalósítani:

• Befejezni a kórház új szárnyát és felújítani a mellette lévőt.
• A „csehek alatt” épített kórházi szárnyból áttelepíteni az újba az ott működő részlegeket
• Felújítani a történelmi műemlékké nyilvánított kórházépületet, majd elhelyezni benne a „Felcseriskolát”.
• A „Felcseriskola” mostani épületét, a volt Bereg Vármegye Házát felújítani, majd átadni a város és a járás céljaira.

A fenti célok megvalósulása esetén a város visszanyerhetné a századokon átívelő regionális szellemi és kulturális központ szerepét. A beregszászi színház, főiskola, a város szórakozási és művelődési lehetőségei Csonka-Bereg számára is megnyílnának, amennyiben a város környéki határátkelőket (Kaszony–Barabás, Lonya–Harangláb) éjjel-nappalivá nyilvánítanák, új átkelőket nyitnának Mezővári, Tarpa, Badaló és Szalóka, Lónya, Eperejeske határában.

 

Beregszász és térségének fejlesztési tervét a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Lehoczky Tivadar Társadalomtudományi Kutatóközpontja készítette Orosz Ildikó vezetésével 2017-ben.

Köszönjük a közreműködését Orosz Géza alpolgármesternek és Pálóczi Bertalannak, a KMF JA pénzügyi előadójának.