Az Intézetünk munkatársai különböző kutatóműhelyekkel együttműködve a következő kutatási programokban vettek részt:
Az Intézet munkatársai is részt vettek a Nemzeti Ifjúságkutató Intézet (NIKI) által végzett határon túli magyar fiatalok helyzetére vonatkozó nagyszabású kérdőíves felmérés kárpátaljai részének lekérdezésében.
A kutatás során megvizsgáltuk, a kárpátaljai felsőoktatási intézmények szerkezetét, statisztikai adatok alapján, valamint a továbbtanulási lehetőségek alakulását, azon belül a kárpátaljai magyarok felsőfokú képzésben való részvételi arányát az általunk vizsgált periódusban, vagyis 1996-2006 között. Továbbá a kárpátaljai magyarok képzettségi szintjét, különös tekintettel részvételükre a felsőoktatásban.
A Kárpát-medencei felnőttképzés rendszerét feltáró kutatás, mely egyben kiegészítése a 2004-ben „A kárpátaljai magyar felnőttképzés és szakképzés esélyei” címmel született tanulmánynak. A kiegészítés alatt értjük azoknak a kárpátaljai intézeteknek, cégeknek, szervezeteknek a megkeresését és a képviselőjükkel készített interjúk elemzését, amelyek magyar nyelvű felnőttképzéssel is foglalkoznak.
A cím jelzi, hogy a kutatás hipotézise szerint a határon túli felnőttképzésnek elméletileg létezhet egy közös rendszere is. Noha különböző országokban kialakult képzésekről van szó, megvizsgálható, hogy a kisebbségi magyarok által működtetett intézményrendszer mutat-e hasonlóságokat? Ha igen, melyek ezek a hasonlóságok, ha nem, melyek a regionális sajátosságok? Ha eredményeink alapján ugyanis kiderülne, hogy közös felnőttképzési rendszerről tudunk beszélni, a magyarországi támogatáspolitika hatékonyabban tudna e rendszer expanziójához hozzájárulni. Ha azonban a különbözőség hipotézise igazolódna be, akkor a támogatáspolitikát regionális alapokra kell helyezni.
A Pécsi Tudományegyetem Regionális Kutatások Központja felkérésére együttműködtünk az EUDIMENSIONS program ukrajnai részének a feltárásában. A kutatás célja: az ukrán-magyar határon átnyúló kapcsolatok, a határon átnyúló együttműködések és a civil társadalom vizsgálata volt, valamint az európai integrációnak és bővítésnek a kormányzás rendszerére és közvetlenül az állampolgárokra gyakorolt hatásának elemzése.
A kutatás célja volt, hogy a Magyarországon és a nagyobb létszámú magyar közösségekkel rendelkező országokban idősoros, komparatív, reprezentatív szociológiai, kérdőíves panelkutatás-sorozat kezdődjék. Ennek keretében a Kárpát-medence magyarságának társadalmi struktúráját, munkaerő-piaci viszonyait, jövőtervezését, migrációs potenciálját, iskolázottsági helyzetét, nemzeti identitását, a kisebbségi magyar közösségek Magyarországhoz és a többséghez való viszonyát vizsgáltuk.
A Márton Áron Szakkollégium és az MTA felkérésére kutatóink részt vettek a felsőoktatási kataszter frissítése céljából folytatott kérdőíves és mélyinterjús felmérésben, melyek a kárpátaljai magyar vagy részben magyar tannyelvű felsőoktatási intézmények és tudományos műhelyek vezetőivel készültek.
A Kárpátalja c. kötet egyes fejezeteinek megírásában és a kötet lektorálásban intézetünk munkatársai és vezetői egyaránt részt vettek.
Az Apáczai Közalapítvány felkérésére munkatársaink részt vettek a kárpátaljai oktatói mobilitás feltárására vonatkozó kutatási projektben, ezen belül összefoglalták a szomszédos országokba irányuló oktatói mobilitás törvényi feltételeit és ukrán állampolgárságú oktatók mobilitásának helyzetét, illetve szakiskolai/szakközépiskolai részképzésben való részvétel lehetőségeit.