„Malenkij robot” című kiállítás nyílt az Európai Parlamentben

 

A kárpátaljai magyarok 1944. évi sztálini elhurcolásának 70. évfordulója alkalmából „Malenkij robot” címmel kiállítás nyílt az Európai Parlament brüsszeli székházában, 2014. december 2-án, kedden a késő délutáni órákban.

 

A kiállítást a beregszászi születésű Bocskor Andrea, az Európai Parlament Európai Néppárti frakciójának FIDESZ-es képviselő asszonya kezdeményezte, amelyre meghívást kapott az Európai Parlament valamennyi képviselője, Magyarország brüsszeli Állandó Képviseletének munkatársai, a Magyar Nagykövetség rendkívüli követe, valamint egy 45 fős kárpátaljai látogató csoport.

 

 

A kiállítás anyaga iránt nagy érdeklődést tanúsítottak az Európai Parlamentben. A magyarországi és határon túli magyar EP-képviselőkön kívül az Európai Unió több tagállamának EP-képviselői is megtisztelték jelenlétükkel a rendezvényt. Kárpátaljáról a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség és a történeti egyházak képviseltették magukat.

A rendezvényt Bocskor Andrea nyitotta meg, aki házigazdaként elmondta, hogy a kárpátaljai magyarok deportálásának 70. évfordulója alkalmából fontosnak tartotta, hogy a kiállítás létrejöjjön és annak segítségével az Európai Unió döntéshozóit is megismertesse a kárpátaljai magyar közösség 20 századi történetének egyik legtragikusabb eseményével, a malenkij robottal. A kiállítás anyagának elkészítésével kapcsolatban kifejtette, hogy a munka szakmai részének elvégzésére a Lehoczky Tivadar Intézet kutatóit kérte fel, mivel 2004 óta végeznek kutatásokat a témában. Nyitóbeszéde végén köszönetét fejezte ki a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetségnek és a FIDESZ-nek, hogy bizalmat előlegezve EP-képviselőnek jelölték s most így a külhoni, azon belül is a kárpátaljai magyar közösségért tevékenykedhet az Európai Parlamentben.

 

 

A kiállítás megnyitása után Gulácsy Géza, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség alelnökének a köszöntő-beszéde következett, aki felhívta a figyelmet, hogy 70 évvel ezelőtt egy olyan népٌirtás történt Kárpátalján, amelyről évtizedekig nem lehetett beszélni, s amiről igen keveset tudnak azok, akik az egykori Szovjetunió határain kívül születtek. A „háromnapos munka” álságos jelszavába csomagolt deportálásnak sok kárpátaljai magyar esett áldozatul ártatlanul, a szovjet vezetést azonban a mai napig nem vonták felelősségre. Az emberi jogok tisztelete ugyanakkor azt kívánja, hogy a világ más népei ellen elkövetett emberellenes bűncselekmények mellett ezt is elítéljük, s reméljük, hogy az Európa felé törekvő Ukrajna ezeket az ártatlanul meghurcolt tízezreket végre rehabilitálni fogja – zárta beszédét az alelnök úr.

 

 

Ezek után Orosz Ildikó, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola elnöke köszöntötte a vendégeket, aki beszédében először is köszönetet mondott a FIDESZ-nek, mert nemzeti elkötelezettségét nem csak szólamokban, hanem tevőlegesen is bizonyította számos intézkedéssel, többek között azzal, hogy saját listáján helyet biztosított azoknak a külhoni magyaroknak, akik olyan országok területén élnek, melyek még nem tagjai az EU-nak. Mindemellett köszöntét fejezte ki Bocskor Andreának is, hogy a kárpátaljai magyar közösség hiteles képviselőjeként sokat tett ezen esemény megvalósulásáért. A továbbiakban a kiállítás tematikájára hívta fel a figyelmet, mely a napjainkban Kárpátaljának nevezett geopolitikai egység XX. századi sorsáról, a kommunizmus embertelen antihumánus mivoltáról szól. Kárpátalja mai szervezeti egysége csupán 1944 óta létezik, addig az Magyarország szerves részét képezte egy évezreden át… Ezek után az elnök asszony kifejtette, hogy a kiállítás Kárpátalja területén végbement XX. századi hatalomváltások legembertelenebb korszakára, a vad kommunizmus kezdetére irányítja a figyelmet. 1944-ben, amikor még nem volt békeszerződés, nem ért véget a második világháború, még az itt élők magyar állampolgárok voltak, akik nem a harcmezőn, fegyverrel a kezükben kerültek kapcsolatba a szovjet hadsereggel. Saját falujukban, portájukon érte őket a világégés végkorszaka, és keresztény és törvénytisztelő, jóakaratú, emberként mentek helyreállítani, ahogy ígérte a hazug új rendszer a háború okozta károkat. Békés polgárként indultak a kijelölt helyekre és hadifoglyokká, számadatokká váltak, mert ebből is teljesíteni kellett a tervet, amit Sztálinnak jelentettek… Orosz Ildikó végül beszédét azzal zárta, hogy az európai unió döntéshozóinak figyelmébe ajánlotta, hogy az atrocitásokat elszenvedőktől Ukrajnában még senki sem kért bocsánatot, nem történt meg a rehabilitálásuk, s míg mindez meg nem történik, addig nem tekinthetjük lezártnak a XX. század történetét, nem építhetünk egy békésebb, új Európát.

 

 

A nyitóbeszédek után a kiállítás anyagát Molnár D. Erzsébet, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Lehoczky Tivadar Intézetének kutatója mutatta be. Először is ismertette a kiállítás főcímét, a „Malenkij robot” fogalmát, amely a 18 és 50 év közötti kárpátaljai magyar polgári lakosságnak, a régiót megszálló szovjet hatóságok általi 1944. évi deportálását jelöli. A továbbiakban a kárpátaljai magyarság XX. századi történetének e tragikus eseményét bemutató kiállítás tematikájára, szerkezetére tért ki, melynek során hangsúlyozta, hogy a kiállítás legfőbb célja a malenkij robot áldozatairól szóló megemlékezés, illetve a malenkij robot fogalmának minél szélesebb körben történő ismertetése. Végezetül köszönetét fejezte ki az unió Európai Néppárti Képviselőcsoportjának a lehetőségért és a támogatásért, valamint Bocskor Andrea EP-képviselőnek, aki a kiállítás ötletgazdája volt és irányította a projektet.

 

 

A kiállítás megnyitóján való részvétel mellett a kárpátaljai látogató csoport megismerkedhetett az Európai Parlament működési elvével, a benne folyó képviselői munkával, az Európai Unió kialakulásának történetével Láng Péter, az Európai Parlament Látogatói és Szeminárium Osztálya magyar vezetőjének az előadása és a Parlamentárium, vagyis az Európai Parlament látogatóközpontjának a megtekintése révén. Személyesen találkozhattak Bocskor Andrea EP-képviselő asszonnyal, aki röviden bemutatta a parlamenti munkáját, azon belül is a Kulturális és Oktatási Bizottságban, illetve az EU–Ukrajna Parlamenti Együttműködési Bizottságba delegált küldöttségben folytatott tevékenységét. Végezetül a látogató csoport tagjainak lehetősége volt Brüsszel belvárosi, azaz történelmi részének és a Napóleoni háborúk korát véglegesen lezáró, waterloo-i csata helyszínének megtekintésére is.

A kárpátaljai résztvevők nevében ezúton is köszönetünket fejezzük ki Bocskor Andrea EP-képviselő asszonynak a kiállítás sikeres megvalósításáért, az Európai Unió brüsszeli székhelyén tett látogatásunk megszervezéséért és további sikeres kitartást kívánunk a Európai Parlamenten belüli képviselői munkájához.

 

Dobos Sándor,

a Lehoczky Tivadar Intézet kutatója

 

Comments

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük